A magyar ember

A magyar őstörténet és a honfoglalás a külfölditörténetírásban és a külföldi tankönyvekbenEgy ország megítéléséhez ismertsége is hozzátartozik. Az is, hogy mit tudnak más országoklakosai múltjáról és jelenéről. A múlt ismereteit az emberek rendszerint iskolai tanulmányaiksorán szerzik meg, ezért nem közömbös számunkra, hogy mennyit és mit tanítanak hazánktörténetéből az idegen tankönyvek, mit írnak róla a történészek és mi jelenik meg a nagyenciklopédiákban, lexikonokban. Mi magyarok soha nem értettünk a „tálaláshoz”, az önreklámozáshozés a propagandához. Amíg szomszédaink – szlovák, román, szerb országok –nagykövetei és kultúrattaséi keresve a nagy enciklopédiák szerkesztőit azon fáradoztak, hogyországuk történetét a legszebb színben tüntessék fel, addig a mi diplomatáink nagy része csakreprezentált és saját anyagi jólétét tekintette céljául. Ennek következtében a külfölditankönyvírók és történészek felszínes ismeretekből képtelenségeket írtak – és ma is írnak – amagyarokról. Ennek korrigálására sem a régi, sem a mostani kormányzat semmiféle lépéstnem tett és nem tesz.- A cseh Frantisek Palacky (1798-1876) szerint „a magyar nép betörése és megtelepedéseMagyarországon az egész cseh történelem legfontosabb tényei közé tartozik, és századokon átnem sújtotta végzetesebb csapás a szláv világot”. Lubomir Havlik szerint „a magyaroknomádok voltak... a legyengült törzsek nem voltak képesek a Tiszántúl elfoglalására, ezért amorva állam telepítette le őket. A magyarok előtt már volt itt morva lakosság, akiktől műveltségüketátvették”.- A szlovák tankönyvek bőven foglalkoznak a magyarság történelmével. Náluk ezt olvassuk:„A magyar nomád pásztornép, amely évszázadokon keresztül vándorolt a dél-oroszországisíkságon... A szomszéd szláv népektől megtanulták a fölművelést és a fejlettebb formájúállattenyésztést”. Salagius (Szalágyi) István szerint „a szlávok a VI. században érkeztek aKárpát-medencébe, akiket a nomád és rabló magyarok pusztítottak el”. Frantisek Hrusovszky(1903-1956) szerint „a harcias magyarok 902-ben Szlovákia ellen fordultak. II. Mojmirfejedelem visszaverte a magyarokat, és még néhány ütközetben győzött a magyarok vadhordái fölött”. A Národnie Noviny 1896. április 30-iki számában ezt olvassuk: „A honfoglalásés a vele kapcsolatos államalapítás puszta fikció, amely egy névtelen, prózában írt költeményenalapszik, s amely minden reális történelmi alapot nélkülöz... ez az Akadémia képtelenvolt a magyarok bejövetelének még csak az évszámát is megadni... a magyarok révén átéltükazt a legnagyobb szerencsétlenséget, ami egy nemzetet csak érhet...”- A román történelemkönyvekben a magyarok finnugor népként jelennek meg. „A honfoglaláskorkezdődött el Erdély őslakosságának, a románoknak a meghódítása... a székelyek odatelepedtek, ahol a román lakosság már saját hagyományos életét élte”. Nicolae Iorga szerint„amikor a magyarok a Tiszántúlra bejöttek, őslakos román-szláv, vagy a szlávok utáni románnépességet találtak... A honfoglaláskor a Kárpát-medencébe vonuló magyar törzsek kivételnélkül elkerülték Erdélyt. Az „erdőn túli tartomány” és ősromán népe meghódítására csakkésőbb került sor”.- A volt Jugoszlávia tankönyvei szerint „a finnugor népcsoporthoz tartozó magyarok nomádtörzsei keletről beköltöztek a Pannón-alföldre, akárcsak elődeik a hunok és az avarok. APannón-alföldön szlávokat találtak, akiktől eltanulták a földművelést; a magyarok a délszlávokés a nyugati szlávok közé ékelődtek”.- Az osztrák tankönyvek szerint „a magyar belső-ázsiai lovas nép, amely Európába érkezéseután támadásokat indított a már letelepült szomszédai ellen, de a német papoknak sikerültmegfékezniük őket”. Dümmler (1877) szerint „a magyar birodalom alapítása szempontjábólkét momentum vált döntővé; az, hogy a besenyők elfoglalták a magyarok korábbi szállás-52