A kopjafákA halál utáni élet ősi <strong>magyar</strong> elképzelése abból az alapgondolatból indul ki, hogy míg azéletet vesztett test lassan elporlad, a lélek vissza-visszajár belé, majd ismét eltávozik belőle, séli a maga életét, mint mikor a testtel együtt élt. Mivel a test már mozdulatlan, halott, a lélekmaga jár el övéi közé. A lélek útján a másvilág felé számtalan kaland, megpróbáltatás ésszenvedés vár reá. Övéi már a temetéskor gondolnak mindezekre, ezért vele adnak mindenszükséges holmit, ruhát, fegyvert, eszközt, lovát stb. aszerint, hogy milyen viszonyok vettékkörül az életben. A halott a sírban és a fejfa – kopjafa – fölötte élettelen. A végtelen idő azonbanismét egybekapcsolja az <strong>ember</strong>t és a fát, hogy a halál után együtt hirdessék a mulandóságörökkévalóságát. Amint az újszülöttnek az apja által elültetett élő fácska, az a halottnak – atúlvilágra születettnek – a síron elültetett fa, vagy felállított fajel: a fejfa. A fejfa általában ahalottat képviseli. Vámbéry Ármin írja, hogy „a kopjafaállítás szokását a türk népektőlvették át őseink, s tőlük ered az a gyakorlat is, hogy az elhunyt kilétére utaló jelekkeldíszítik a fejfát, s a jeleket az arra járó a fejfáról leolvashatja”. Orbán Balázs szerintpedig „a fejfa összeölelkedése a pogány és keresztény hagyományoknak”.Minden kopjafa meghatározott jelentőséggel bír. A székelyek tudatában az él, hogy a kopjafaőse valaha végére ölő vasat szerelt fegyver – dárdaféle – volt, amit a meghalt harcosnak asírhantjába szúrtak. Ezt a szokást hitük szerint a <strong>magyar</strong>ok az ázsiai pusztákról hoztákmagukkal. A székelyek szerint a kopjafák „elmondják” a négy fő istenséget, akiket tiszteltekaz <strong>ember</strong>ek: a Napot, a földet, a vizet és a tüzet. Az őselemek, mint fő témák szerepelnek akopjafákon. Abban az esetben, ha a tulipán alul helyezkedik el az oszlopon, s ebből indul ki atöbbi motívum, akkor ez a virág – női tulajdonságát elvesztve – mintegy jóság fényébentündököl. Amennyiben a kopja tulipánnal végződik, akkor az már női temetésre utal. Ha azoszlopfő más forma, nem virág, akkor a sír férfié, olykor jellemzően katona nyugszik alatta.Buzogányvégződéssel (máshol szigonyvégződéssel) gyalogos, lándzsásnál vagy sisak-tarajformánállovas, lámpásnál pedig a vezér az elhunyt. A félholdas megoldás katonai vezetőnekkijáró ábrázolás, amely rang a mai hadnagyi, azaz tiszti rendfokozatnak megfelelő. A pap156
fejfájára kelyhet faragtak, a leányok sírján tulipán, rügy vagy bimbó van. A nemes eredetűszékely sírján pajzs van, amelyre társai ráfaragják a címert. Annyi rovást vésnek a fába, ahánygyermeke volt az <strong>ember</strong>nek és megkülönböztető jele volt a házasságnak is. Gyermektemetéskorfele olyan méretű kopjafát állítottak.Népművészetünknek és őseink hiedelemvilágának jó őrzői közé tartoznak a temetőkbenfennmaradt oszlopos, mind a négy oldalon kiképzett fejfák („kopjafák”). A fejfakészítésszerszáma hosszú időn át a fejsze és a bárd volt; ez határozta meg az idomok stilizálásánakmódját. A kézivonó és a véső pedig a kidolgozás finomságának fokát adta meg. A kopjafákonszerkezetileg öt részt különböztetünk meg: 1. a felfelé végződés kifejeződése a legfelsőfaragott rész, a fejfa díszes hegye; a fejfa végződhet S-alakú lófejre, gombra, „turbánosra”,hasábkockára, csillagra és tulipánra; 2. a fejfa homloka, ahová a díszítés került, de gyakranfelvésik az elhunyt foglalkozására jellemző szerszámokat is. Ha alul nyitott koszorú van afejfa homlokára vésve, leány nyugszik a sírban. 3. az eresz, egy párkányszerűen kiugró rész,amely a feliratot védi a lecsurgó esőtől. Ez általában két tagozású, ovális vagy rovátkás. Ahalálozás évszáma legtöbbször az eresz síkjára került. 4. a törzs, amely a felirat és a sírvershelye, amelyet többnyire rímekbe szednek: hol magát az elhunytat beszéltetik első személyben,hol vegyes, hol harmadik személyé a mondóka. A betűk többnyire igen kezdetlegesek. 5.a földbe ásott láb. A régi fejfáknak nem volt feliratuk; helyzetük a nemzetség szerintfelosztott temetőben írott szöveg nélkül is tájékoztatott a halott származásáról és vérrokonságáról.A fejfákon a családi sír fölötti csoportosítása a halott családi helyzetére, a fejfáktagolása, magassága és vastagsága a halott nemére, életkorára, társadalmi és vagyoni helyzetéreés foglalkozására is utal. A fejfák festése elsősorban gyakorlati célt szolgál: a tartósításés a csírátlanítást, de egyúttal életkor-jelző szerepe is van. Az idősebbek fejfája gyászfeketefestésű, a kiskorúaké kék, mivel az ég színe távol tartja a rontó szellemeket.157
- Page 3 and 4:
KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
- Page 5 and 6:
Székely-, csángó-, palóc-, bese
- Page 7 and 8:
BevezetésEgy népet (etnikumot) te
- Page 9 and 10:
Írott források, amelyekből ismer
- Page 11 and 12:
2. Grúz források elsősorban a sz
- Page 13 and 14:
További bizánci forrás Nikolaosz
- Page 15 and 16:
A magyarok nevérőlA népneveket h
- Page 17 and 18:
nekünk nem ázsiai, hanem európai
- Page 19 and 20:
keresztény címzésű történetí
- Page 21 and 22:
5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
- Page 23 and 24:
Magyarországi Illés (Elias Hungar
- Page 25 and 26:
népével a Kárpát-medencébe ér
- Page 27 and 28:
A magyar őstörténet kulcsa: a be
- Page 29 and 30:
A hunok kultúrájáról- A hunok n
- Page 31 and 32:
embereknek írtak fel gyógyszereke
- Page 33 and 34:
Attila nagykirályAnnak az Attila-p
- Page 35 and 36:
A hun-magyar és a hun-székely „
- Page 37 and 38:
Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
- Page 39 and 40:
kazárok által említett Levedi t
- Page 41:
edénybe bort öntenek és hozzáve
- Page 44 and 45:
koronáztatja magát; ez a német-r
- Page 46 and 47:
megkezdhettek tervezett felfedező-
- Page 48 and 49:
Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
- Page 50 and 51:
Attila pedig a nagycsaládos falusz
- Page 52 and 53:
A honfoglalás és a magyarság meg
- Page 54 and 55:
A magyar őstörténet és a honfog
- Page 56 and 57:
Közép-Ázsiából származnak, ah
- Page 58 and 59:
Az avarok nyelvéről edények talp
- Page 60 and 61:
[VI. század], Propópiosz [490-562
- Page 62 and 63:
A szkíták („szittyák”) és a
- Page 64 and 65:
- Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
- Page 66 and 67:
A csángókMagának a „csángó
- Page 68 and 69:
nek” nevezik őket. A szabad jog
- Page 70 and 71:
kumisz, a kölesből erjesztett boz
- Page 72 and 73:
közben telepedett le. Kelet-európ
- Page 74 and 75:
A Kárpát-medencébe betelepített
- Page 76 and 77:
Máramarost lepték el. Nyomulásuk
- Page 78 and 79:
A török hadsereg utáni „dúlá
- Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
- Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
- Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
- Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
- Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
- Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
- Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
- Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
- Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
- Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
- Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
- Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
- Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
- Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
- Page 108 and 109: garoficát és az oficeraszkát. P
- Page 110 and 111: 108
- Page 112 and 113: Kr. utáni VIII. századból szárm
- Page 114 and 115: A magyarok ősvallásának kutatás
- Page 116 and 117: mos, megbántja a Nagyboldogasszony
- Page 118 and 119: A magyar hiedelemvilág „csudála
- Page 120 and 121: Ősköltészetünkről és a magyar
- Page 122 and 123: népköltészet a világ leggazdaga
- Page 124 and 125: Őseink játékaiA játék a művé
- Page 126 and 127: Őseink „szent” állatai: a tur
- Page 128 and 129: A griffA griff biológiailag két
- Page 130 and 131: és különleges életerővel bír.
- Page 132 and 133: alkalmából a keleten maradt magya
- Page 134 and 135: A „lovas kultúráról”. A lova
- Page 136 and 137: Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
- Page 138 and 139: A juhok tenyésztését teje, húsa
- Page 140 and 141: A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
- Page 142 and 143: - A parlagi lúd vagy házilúd ős
- Page 144 and 145: kát. Idomítani jóformán nem kel
- Page 146 and 147: és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
- Page 148 and 149: - kivéve az „úrvadászokat”,
- Page 150 and 151: Népművészetünk két alapanyaga:
- Page 152 and 153: könnyű és széttéphetetlen volt
- Page 154 and 155: Népművészetünk egyik gyakori al
- Page 156 and 157: temetkezéseiben bőven akadunk tul
- Page 160 and 161: Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 162 and 163: Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 164 and 165: A székelykapukat díszítéseik sz
- Page 166 and 167: A jurta „yurt” formában ősi t
- Page 168 and 169: Honfoglalóink temetői(Őseink tem
- Page 170 and 171: temetkezésnél a jurtákban való
- Page 172 and 173: munkálták ki és ezeket kapcsolt
- Page 174 and 175: Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
- Page 176 and 177: - Kertművelés, gyümölcsök. A l
- Page 178 and 179: írott források szerint a pannóni
- Page 180 and 181: - A kohászokról. A bronz Eurázsi
- Page 182 and 183: Társadalmi szervezettség ésréte
- Page 184 and 185: - Őseink következő társadalmi r
- Page 186 and 187: A regősök mindig férfiak voltak,
- Page 188 and 189: tárkony és a borsfű (földi vil
- Page 190 and 191: hit) alapfilozófiáját, amelynek
- Page 192 and 193: Őseink elsődleges itala természe
- Page 194 and 195: A ruhaanyagok egy része arab-perzs
- Page 196 and 197: Az övről csüngött le a szablya,
- Page 198 and 199: A honfoglalás kori nők éppoly al
- Page 200 and 201: Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
- Page 202 and 203: szerrel leterített egy harcost. Il
- Page 204 and 205: A szablyáink használatáról a Wa
- Page 206 and 207: 3. A harmadik erény a csatában va
- Page 208 and 209:
mint területet, az országot, mint
- Page 210 and 211:
Hogy az immár szakmailag bizonyít
- Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya