A magyar ember

A magyar népzene stílusaiI. Dunántúl. 1. Szlavónia huzamosan elszigetelt terület, mely a török hódítás idején sok zeneianyagot vett át a magyaroktól. Az új stílus szinte el sem jutott ide; 2. Dél-Dunántúl gazdagének-hagyományú terület, itt él legerősebben a kvintváltó dallamstílus. A gazdasági cselédekzenevilágunk legősibb rétegeit őrizték meg; 3. Észak-Dunántúl polgárosult parasztsága az újstílust és a népies műdalt kedveli, de sok ősi dudanóta és regölési formát megőrzött; 4.Dunazug és Csallóköz területéről sok dudanóta és balladatöredék származik. Manapságleginkább az új stílusú népdalokat kedvelik.II. Északi sáv. 1. Zobor-vidéknek a hegyek közé zárt falvak népei ősi magyar zenei hagyománnyalrendelkeznek; lakodalmasaik a lakodalom gazdag ritmusvilágához kapcsolódik; 2.Palóc vidék hagyományőrző terület, de délről, az Alföld felöli zenei hatásnak volt kitéve.Nagy dallambőség és sok megőrzött dudanóta jellemzi e területet.III. Alföld. 1. Közép-alföld területén legelterjedtebb az új zenei énekstílus, de a pásztorokvilágából ősi dallamok is kerültek elő; 2. Felső-Tiszavidék Magyarország egyik legarchaikusabbzenéjét őrző területe. Különösen a tánccal kapcsolatos zenét őrizték meg.IV. Erdély. 1. Kalotaszeg Erdély legpolgárosultabb, legkevésbé hagyományőrző vidéke; 2.Mezőség sajátossága a „Jaj-nóták” és az aszimmetrikus kíséretritmus. Az új stílusú dallamokitt „visszaarchaizálódtak”. 3. Székelység körében az ősi balladák mellett sok tiszta ősipentaton dallamot őriztek meg. Hosszú ideig Csík és Udvarhely képviselte a magyarság zeneihagyományának leggazdagabb és legrégiesebb fokát; 4. Bukovina lakosai ragaszkodnak legszívósabbanősi hagyományaikhoz. Énekeskönyveik sehol máshol nem található dallamokatőriztek meg.V. Gyimes és Moldova. 1. Gyimes elszigeteltségében élő gyimesiek a legrégiesebb magyarnépzene hordozói. Nagy számban őriznek négyfokú, sőt kétféle háromfokú dallamokat. Azegykori gazdag székely díszítésmód ma leginkább a gyimesiek és moldovaiak énekeiben éltovább; 2. Moldova Gyimessel együtt a ma elérhető legrégiesebb magyar népzenei hagyományterülete. Legjellemzőbb sajátossága az alacsony járású ötfokú dalok és a négyfokúaknagy száma valamint a gazdag díszítés. Az elszigeteltség következtében a közmagyardaloknak itt legnagyobb a változatossága és díszítése. Új stílusú dal még elvétve sem jelenikmeg, viszont újabban egyre gyakoribb a román hatás.A magyar népdalok formáiA magyar népdalok szövegeire a sokszínűség a jellemző. A magyar népdalvilág a világon alegváltozatosabb. A hagyomány számos változatban, sokféle szöveggel őriz egy-egydallamot. Népdalaink a régi paraszti világ szokásait, hitvilágát, szerelmeit, örömeit és bánatátörökítik meg. Tematikailag a következő népdalokat különböztetjük meg:- Ráolvasások és imák az egyéni élet befolyásolásának és a szómágiáknak az eszközei. A múltés a jelen tiltott gyakorlata keveredik bennük az elismerttel. Ezek az énekek ősi praktikákbóltáplálkoznak, a magyar néphit és ősi népi vallásosságára világítanak rá. A szómágia egykor azélet minden területére kiterjedt és minden társadalmi réteg élt vele. Az agrármágiára utalószövegek a különböző ünnepi szokások jókívánságaivá, köszöntő formuláivá vagy gyermekmondókáiváváltak.95