A magyar ember

More documents

Recommendations

Info

A szarvasmarhaA juhokról (birkákról)A sertésA baromfiakA „magyar” kutyafajtákA „teve-kérdés”Méhészet őseinknélÁllattartás őseinknélA vadászatról és a solymászatrólNépművészetünk két alapanyaga: a nemez és a „kékfestő” batik, valamint a mézeskalácsA nemezelésA „kékfestő”A mézeskalácsNépművészetünk egyik gyakori alapeleme: a tulipánA tulipán korai Kárpát-medencei és ázsiai előfordulásaA magyar tulipánmotívum eredeteA kopjafákŐsi magyar népművészeti stíluselemekŐsi magyar hitvilág Európa szívébenŐsi magyar népművészeti stíluselemekA székelykapuŐseink házaiHonfoglalóink temetőiAz ősmagyarok földművességeŐsi termesztett növényeinkŐseink mesterségeiTársadalmi szervezettség és rétegzettség az ősmagyaroknálŐseink társadalmi rétegzettségeA szellemi életAz ősmagyarok konyhájaA magyar ételkultúra gyökere: a belső-ázsiai népek ételfilozófiájaA belső-ázsiai jugarok ételkultúrájaŐseink főzési technikája; ételei és italaiAz ősmagyarok viseleteŐseink öltözékeA férfi-viseletŐseink női viseleteAz ősmagyarok fegyverzeteAz íj és a nyilakA lándzsa és más fegyverekA lovasnépek és a közelharcA titkok koronájaA Szentkorona TanA Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamánA koronázási jelvényekEpilógus4
BevezetésEgy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- és tárgyi kultúrája valamint nyelve határozzameg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei, legváltozékonyabb nyelve – ezt esetenként„cserélheti” is. Ha egy nép eredetét keressük, úgy járunk el, hogy kutatásainkban térben ésidőben addig megyünk el, ameddig olyan testalkatú, élettani tulajdonságú, zene- és táncvilágú,hitvilágú, mesevilágú, költészetvilágú, írásbeliségű, néprajzi motívumvilágú, ételkultúrájú,növény- és állatvilágú, esetleg olyan vagy hasonló nyelvű népet nem találunk a múltban vagya jelenben, ahonnan őseinket származtatni tudjuk. E kutatásokat az antropológia. a zenetudomány,a tánctudomány, a vallástudomány, a kötészet, a írástudomány, a néprajz, az ételkutatás,a növény- és állattan, a nyelvtudomány és a forráskutatások módszereivel végezzük. Akutatásokhoz ezen egzakt tudományokon túl nincs szükség bármiféle teóriára – feltételezésre.Vagy vissza- és el tudunk jutni egy olyan korig és népig amikor, ahol és akiknél ezenismérvek előfordulnak, akkor ezt vesszük eredetünk alapjául – e területről, e népektől származunk–, vagy kimondjuk a legtudományosabb szót: „nem tudjuk” vagy „még nem tudjuk”.A magyar Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Ez a „másság” tette lehetővé, hogy ebbenaz idegen tengerben biológiai alkatát, szellemi- és tárgyi kultúráját valamint nyelvét a máigmeg tudta őrizni. Egy nemzet –, mint például a magyar – több etnikumból (népből) tevődikössze. Természetesen a magyarok – Árpád népének – honfoglalását megérte az ősi autochtonlakosság – az újkőkori, a réz- és bronzkoriak, a vaskoriak, a szkíták, a szarmaták, a népvándorláskorKárpát-medencén átvonult népeinek töredékei (maradványai) és a vándorlásuksorán sokszorosan ötvöződött beköltözött magyarságot színezték a honfoglalás után betelepítettés betelepült népek (jászok, kunok, szászok, svábok, szlovákok, ukránok, románokszerbek, horvátok stb.). A magyar nemzet gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébeköltözött ötszázezernyi „honfoglaló magyar” adta és ma is ez alkotja.A Kárpát-medence mai képének kialakulásánál négy jelentős és sajátos körülmény játszottközre:1. A Kárpát-medence, amely a világ legtermékenyebb medencéje a történelem furcsa játékaképpena korábbi korokban szinte mindig gyéren lakott terület volt. Nem telepedtek itt meg ahallastattiak, továbbvonultak a kelták, a Kr. utáni IV. században kivonultak a rómaiak éstovábbvonultak az ide bejutott langobardok, gótok, szkírek, vandálok, herulok, és a gepidáknakis csak kis része talált itt otthonra.2. A Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe jutott magyarság előtt nagyjából ugyanazonterületekről korábbi belső-ázsiai törzsszövetségekből kiszakadva a magyarhoz hasonló etnikumúhunok és avarok, majd az 1243-as és az 1246-os években a kunok is bejutottak gazdagítvavagy akár „kiegészítve” a honfoglaló magyarságot. Ezért a régi hivatalos tankönyvek a XIX.század első harmadáig úgy tanították, hogy a magyarok Belső-Ázsiából három hullámbanköltöztek be a Kárpát-medencébe; a Kr. utáni IV. században, mint „Attila hunjai” (akiknek453-ban, Attila halála után a Csigle-mezőre költözött, majd onnan Erdélyt benépesítő utódai aszékelyek), 568-ban (majd utána még két hullámban) az avarok és 895-ben Árpád népe,akikhez az 1240-es években hozzáköltöztek a kunok. Ebből következik, hogy3. A Kr. utáni IV. században beköltöző hunokat, majd a három hullámban bejutott avarokat emedencéből senki ki nem űzte, ki nem irtotta; megérték Árpád népének honfoglalását éshasonló testalkatuk, szellemi- és tárgyi kultúrájuk valamint nyelvük révén beolvadtak amagyarságba.5
Page 3 and 4: KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
Page 5: Székely-, csángó-, palóc-, bese
Page 9 and 10: Írott források, amelyekből ismer
Page 11 and 12: 2. Grúz források elsősorban a sz
Page 13 and 14: További bizánci forrás Nikolaosz
Page 15 and 16: A magyarok nevérőlA népneveket h
Page 17 and 18: nekünk nem ázsiai, hanem európai
Page 19 and 20: keresztény címzésű történetí
Page 21 and 22: 5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
Page 23 and 24: Magyarországi Illés (Elias Hungar
Page 25 and 26: népével a Kárpát-medencébe ér
Page 27 and 28: A magyar őstörténet kulcsa: a be
Page 29 and 30: A hunok kultúrájáról- A hunok n
Page 31 and 32: embereknek írtak fel gyógyszereke
Page 33 and 34: Attila nagykirályAnnak az Attila-p
Page 35 and 36: A hun-magyar és a hun-székely „
Page 37 and 38: Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
Page 39 and 40: kazárok által említett Levedi t
Page 41: edénybe bort öntenek és hozzáve
Page 44 and 45: koronáztatja magát; ez a német-r
Page 46 and 47: megkezdhettek tervezett felfedező-
Page 48 and 49: Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
Page 50 and 51: Attila pedig a nagycsaládos falusz
Page 52 and 53: A honfoglalás és a magyarság meg
Page 54 and 55: A magyar őstörténet és a honfog
Page 56 and 57:
Közép-Ázsiából származnak, ah
Page 58 and 59:
Az avarok nyelvéről edények talp
Page 60 and 61:
[VI. század], Propópiosz [490-562
Page 62 and 63:
A szkíták („szittyák”) és a
Page 64 and 65:
- Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
Page 66 and 67:
A csángókMagának a „csángó
Page 68 and 69:
nek” nevezik őket. A szabad jog
Page 70 and 71:
kumisz, a kölesből erjesztett boz
Page 72 and 73:
közben telepedett le. Kelet-európ
Page 74 and 75:
A Kárpát-medencébe betelepített
Page 76 and 77:
Máramarost lepték el. Nyomulásuk
Page 78 and 79:
A török hadsereg utáni „dúlá
Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
Page 108 and 109:
garoficát és az oficeraszkát. P
Page 110 and 111:
108
Page 112 and 113:
Kr. utáni VIII. századból szárm
Page 114 and 115:
A magyarok ősvallásának kutatás
Page 116 and 117:
mos, megbántja a Nagyboldogasszony
Page 118 and 119:
A magyar hiedelemvilág „csudála
Page 120 and 121:
Ősköltészetünkről és a magyar
Page 122 and 123:
népköltészet a világ leggazdaga
Page 124 and 125:
Őseink játékaiA játék a művé
Page 126 and 127:
Őseink „szent” állatai: a tur
Page 128 and 129:
A griffA griff biológiailag két
Page 130 and 131:
és különleges életerővel bír.
Page 132 and 133:
alkalmából a keleten maradt magya
Page 134 and 135:
A „lovas kultúráról”. A lova
Page 136 and 137:
Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
Page 138 and 139:
A juhok tenyésztését teje, húsa
Page 140 and 141:
A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
Page 142 and 143:
- A parlagi lúd vagy házilúd ős
Page 144 and 145:
kát. Idomítani jóformán nem kel
Page 146 and 147:
és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
Page 148 and 149:
- kivéve az „úrvadászokat”,
Page 150 and 151:
Népművészetünk két alapanyaga:
Page 152 and 153:
könnyű és széttéphetetlen volt
Page 154 and 155:
Népművészetünk egyik gyakori al
Page 156 and 157:
temetkezéseiben bőven akadunk tul
Page 158 and 159:
A kopjafákA halál utáni élet ő
Page 160 and 161:
Ősi magyar népművészeti stílus
Page 162 and 163:
Ősi magyar népművészeti stílus
Page 164 and 165:
A székelykapukat díszítéseik sz
Page 166 and 167:
A jurta „yurt” formában ősi t
Page 168 and 169:
Honfoglalóink temetői(Őseink tem
Page 170 and 171:
temetkezésnél a jurtákban való
Page 172 and 173:
munkálták ki és ezeket kapcsolt
Page 174 and 175:
Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
Page 176 and 177:
- Kertművelés, gyümölcsök. A l
Page 178 and 179:
írott források szerint a pannóni
Page 180 and 181:
- A kohászokról. A bronz Eurázsi
Page 182 and 183:
Társadalmi szervezettség ésréte
Page 184 and 185:
- Őseink következő társadalmi r
Page 186 and 187:
A regősök mindig férfiak voltak,
Page 188 and 189:
tárkony és a borsfű (földi vil
Page 190 and 191:
hit) alapfilozófiáját, amelynek
Page 192 and 193:
Őseink elsődleges itala természe
Page 194 and 195:
A ruhaanyagok egy része arab-perzs
Page 196 and 197:
Az övről csüngött le a szablya,
Page 198 and 199:
A honfoglalás kori nők éppoly al
Page 200 and 201:
Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
Page 202 and 203:
szerrel leterített egy harcost. Il
Page 204 and 205:
A szablyáink használatáról a Wa
Page 206 and 207:
3. A harmadik erény a csatában va
Page 208 and 209:
mint területet, az országot, mint
Page 210 and 211:
Hogy az immár szakmailag bizonyít
Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya
show all

A magyar ember

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?