A magyar ember

tűnek kell tartanunk... letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat, lelkemélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet... A magyarság ma legszélsőidehajló ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át aFekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökerezik” (Kodály Zoltán).A két nagy magyar zenei óriásról szokták mondani, hogy Bartók Béla az ázsiai magyarságörökét őrzi, Kodály Zoltán pedig az európaivá lett magyarság arcát ábrázolja.A kínai, az ujgur és a jugar zenérőlKína egyik legősibb művészetének tartják a zenét, melynek időtlen idők óta szigorúanszabályozott és tudományosan megalapozott rendszere volt. A zeneművészet Kínában régtőlfogva szoros kapcsolatban volt a filozófiai tanításokkal és a vallásos képzetekkel. Az ókorikínai filozófia szerint a zene a Mennyek ajándéka, alapelvei a világmindenség törvényeibőladódnak és rendkívüli erővel képes hatni az emberekre. A kínai tudósok már ezer évvelidőszámításunkat megelőzően ismerték a kvintkört; a feljegyzések azt mutatják, hogy többezer esztendőn keresztül a kínai népi, udvari és egyházi zene alapvető hangsora ötfokú volt ésma is az. A pentatónia a kínai zene legjellegzetesebb tulajdonsága. A 12 kromatikus félhangbólálló „lü-rendszer” ugyan minden kínai zeneszerszám hangskáláját meghatározza, de anépi hagyomány, a népzene a pentatónia kialakulásához vezetett. A kromatikus hangsor nemminden hangja egyenértékű; az egyes hangok kiválasztódása vezetett a pentaton rendszerkialakulásához. A kínai nyelvben a zene és a beszéd szoros kapcsolatot mutat. A szótagintonálása a kínai nyelvben a beszédnek elválaszthatatlan része, melynek értelemmeghatározójelentősége van és megköveteli a megfelelő írásbeli jelölést is, szemben az európainyelvekkel, ahol az intonációnak csupán emocionális jelentősége van. A kínai zene alapjánaktekinthető pentaton hangsoron kívül néhány népdalban a hétfokú skála is megjelenik. A kínai,de a török dalok döntő hányada egyszólamú. A kínai muzsika heterofon, melyre jellemzőek akvart és kvint párhuzamok. E párhuzamokat az ujgur zenében is fellelhetjük, mert ez az atöbbszólamúság, amelyet a pentaton még „elbír”. A kínai zenének a türk-jugar hasonlóságmellett megvan a párhuzama a magyar ereszkedő kvintváltó dallamokkal. A régebben finnugornézeteket valló Vikár László 1955-ös kínai útja után a következőket írta: „A kínaiaknálsok olyan dallamot találtunk, amelynek a magyar dallamokkal való rokonsága kétségtelen”.Szabolcsi Bence, aki a tudomány tisztaságáért emelt szót az Akadémia finnugristáikkalszemben 1954-ben számos kínai gyűjteményt végigtanulmányozva így fogalmaz: „A régimagyarság vagy valamelyik összetevője hozhatta magával a mi énekkultúránkat Belső-Ázsiából. A stílus kohóját ott kereshetjük valahol a Szaján vidékén és az ordoszi sztyeppék ésa Kínai Nagy Fal vonulata között... a magyarság döntő népeleme belső-ázsiai jellegű”.Vavrinecz Béla szerint „Kodály halálával e szépen haladó zenekutatás megtorpant. A maikutatók megelégednek a hamis finnugor rokonság emlegetésével”.Az ujgurok énekeiről már Stein Aurél a XX. század elején is megemlékezett írván, hogy„dalaik számomra igen dallamosnak hangzottak, és gyakran emlékeztettek azokra a dallamokra,amelyeket régen hallottam a magyarországi országutakon és folyókon”. Du Yaxiongkínai zenekutató a ma Kína területéhez tartozó ujgur- és jugarok lakta területen végezte zeneikutatásait 1982-ben, melyeket a következőkben összegezte: „A yugurok és magyaroknépdalai között sok a közös vonása. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanulvégződő, kvintváltós mindkettő. Azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásaiis. A jugarok őrzik régi dallamaikat; ezek összecsengenek a Bartók és Kodály által gyűjtöttősi magyar zenével... a hunutód jugarok dallamvilága és a magyar zene ősrétege közös tőrőlfakad... a hun népdalok a magyar népdalok fontos forrásainak egyikét képezik”. A MagyarországonZeneakadémiát végző és magyar népzene-stúdiumot Kodály Zoltánnál hallgatott91