A magyar ember

után Ukrajna területére kerültek, Magyarországon az ország északkeleti részén kisebb településekenlaknak.- A délszlávok Magyarországon. A „délszláv” szó gyűjtőfogalom, mely magába foglalja ahorvátokat, a szlovéneket, a szerbeket, a bolgárokat, a makedónokat stb. A bunyevácokat és arác-horvátokat – főleg katolikus vallásuk miatt – a horvát nemzet részeinek tekintik. Ahonfoglaláskor az ország területén élt délszlávok hamar beolvadtak a magyarságba, majdkésőbb telepesekként egyre nagyobb számban jöttek az országba. Az Árpád-házi királyok és adélszlávok között nemcsak baráti és katonai, de családi és rokoni kapcsolatok is születtek. Aszerbek a magyarok oldalán részt vettek az 1044. évi ménfői csatában és ott voltak Pozsonyostrománál is. A Kálmán és Álmos királyok közötti viszályban a szerb főurak Álmost támogatták,Kálmán király győzelme után nemcsak Álmost és annak fiát, Bélát vakíttatták meg,hanem néhány szerb főurat is. II. Béla királyunk felesége Urosa Ilona a raskai szerb zsupánlánya volt; Béla király feleségének ajándékozta a Csepel-szigetet. A délszlávok betelepítése aXIV. század végétől öltött tömeges méreteket; ez összefüggött a törököknek a Balkánraköltözésével. A magyar vereséggel végződött 1396. évi nikápolyi csata után Zsigmond királyfelismerte, hogy a török elleni védekezés éppúgy érdeke a délszláv népeknek, mint nekünk,magyaroknak. A XV. században a szerb fejedelmek a törökök ellen harcoltak, amiértbirtokokat kaptak a magyar uralkodótól. Ősi szerb település volt Kerevár (Kövinvára), majdRáckeve. Mátyás király uralkodása idején több, mint ezer katona telepedett le Nagylakon éskörnyékén, a fekete seregben 5000 rác huszár harcolt; a közel sem pontos adatok alapján aXV. században az ország területén közel félmillió szerbbel számolhatunk.A szerbek a XV-XVII. századokban tömegesen települtek le Magyarországon, majd a következőszázadban autonómiát kaptak a Habsburg császártól. Horvátország sokáig a magyarkorona csatolt része volt, majd a XVI. században sokuk Magyarország elnéptelenedett területeireköltözött. A szlovének (vendek) a honfoglalás idején Dunántúl délnyugati sarkában iséltek. Vendvidék (Tótság) lakóinak nagy része a XII. században telepedett le az országban,főleg Lendva környékén; sokuk a Batthyány család szolgálatában álltak. A magyarországi 50ezer szlovén az ország legtermékenyebb vidékeire költözött és ősi kultúrájukat sokáig tartotta.- A bolgárok eredetük szerint nagyrészt törökök, csak a nyelvük szláv. A török terjeszkedésidején hazánkba menekült szerbek között sok bolgár is volt. A mai Szentendrei-szigeten aXV. század óta élnek bolgárok; nagyobb számban a XVII-XVIII. századokban jöttek azországba.- A görögök a XVII. században kereskedni jöttek az országba, főleg Erdélybe. Legújabbcsoportjaik 1948-1950 között, a görög polgárháború idején menekültek hazánkba. – Azörmények a XV-XVII. század folyamán telepedtek le Erdélyben; egy részük Moldvábólérkezett. Ők – mintegy 3 ezer örmény család – Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson,Csíkszépvízen és környékén leltek otthonra. Az 1680-a évek végén a katolikushitre tértek át. Az 1791. évi országgyűlés elismerte az örményeket a magyar nemzet tagjánakés ezzel újabb emigrációjuk indult meg főleg Erdélybe.- A lengyeleknek magyarországi kapcsolata már Szent László királlyal kezdődött, akinekédesanyja is lengyel volt. A történelem folyamán a lengyelekkel mindig jó kapcsolatunk voltanélkül, hogy országunkba nagyobb számban bármikor is letelepedtek volna. Számuk azországban hivatalosan 10 000, a valóságban 28 000.- A cigányok. Az indiai eredetű cigányság a XV-XVI. században kezdett tömegesen bevándorolnihazánkba. Zsigmond király engedélyezte átvonulásukat az országon. Többnyirekaravánokba verődve kóboroltak. Hazánkban először egy 1489-es oklevél említ zenével foglalkozócigányokat, mégpedig Beatrix királyné zenész cigányait. A török időkben a törököketszolgálták vasművesekként, zenészként, tűzmesterként, fegyverkovácsként vagy borbélyként.75