A magyar ember

jában” (Bíborbanszületett Konsztantín császár), majd a magyarok és a kazárok útjai 820 körülelváltak egymástól. Levedi vajda kazár hercegnőt kapott feleségül az uralkodótól.- A kabarok. 830 körül a Kazár Kánság nyugati területének népei fellázadtak a központihatalom ellen; lázadásukat a kazárok leverték, de ők elhagyni kényszerültek a Kazár Kánságterületét. A források, krónikáink és a magyar hagyományok szerint a lázadás leverése után afelkelők nagy része a kazároktól éppen eltávolodó magyaroknál talált menedéket és nyolcadiktörzsként kabar (kovár=lázadó) néven Levente vezérletével Árpád vezér mellett, mint csatlakozottnép elsőként foglalta el a Kárpát-medencét. A kabarok soraiban muszlim vallású keletinéptöredékeket (horezmieket), alánokat (kálizokat) és jászokat (alánokat) feltételezhetünk.Szállásterületük először Erdélyben a bolgárok által régebben tartott sóbányák területén volt,majd eljutottak a Temesközbe, a Duna-Tisza közére, Bihar, Nyitra megyékbe és máshova is.Neveik – Berény, Örs, Varsány, Eszlár stb. – ma is élnek A kabarokról a BíborbanszületettKonsztantíntól és gesztáinkból sok pontos adatot kapunk.A kálizok, a böszörmények és a bercelek- A káliz a középiránihoz hasonló nyelvet beszélő indoeurópai nép. Ötvöződésük helye aKr.előtti XIII. században az Amu-darja deltája körüli Horezm volt. A dinasztia létrejötte utánhurrik, masszagéták és szkíták is bekerültek a kálizok közé. Híres öntözőcsatornáikat a Kr.előtti VIII-VI. századok között építették. Horezm függetlenségét a Kr. utáni I. században akusánok szüntették meg, majd a Szászánida időkben újra visszanyerte. A birodalom előbb aheftaliták uralma alá került, majd 710-ben az arabok foglalták el. A VIII. században szoroskapcsolat alakult ki Horezm és Kazária között; ekkor kerültek a kálizok Európa történelmiszínpadára. Jelenlétükről Al-Tabari és Maszúdi tudósítanak. Nagy valószínűség szerint akálizok a kabarokkal együtt jöttek be az országba. Bekerülve az országba jelentős szerepükvolt. Egy részük katonai segédnépként szolgált, ezért a gyepükre – főleg a délire – telepítettékőket. Az 1151 körül Magyarországon járt Abu Hamid al-Andalusi al-Garnáti közli, hogy ittezerszámra élnek hvárezmiek utódai, akik a királyt szolgálják; nyilvánosan keresztények éstitkolják az iszlám vallást. A kálizok az országban a királyi jövedelmek kezelői és pénzverőkvoltak. Nevük számos helységnévben maradt fenn (Kalász, Káló, Kálóz, Kálozd stb.) Krónikáinkszerint a honfoglalás előtt a magyarokhoz egy khorezmi nemzetség (de gente Corosima)csatlakozott. A Képes Krónika írja, hogy Csaba felesége – és így Ednek és Edömének, (akitőlaz Aba nemzetség származtatja magát) az anyja – sorosinai (horezmi) származású.- A magyarországi muszlimok („ismaeliták”, „szaracének”) magyar neve böszörmény volt.jelentős muszlim települések voltak a Nyírségben (Hajdúböszörmény stb.).- A kabarok (kazárok) összetevő népei között voltak a barszilok (bercelek). Az ujgur feliratokbanés bizánci szövegekben találkozunk egy barsil nevű néppel, amelynek egyik részeaz Urál hegységtől keletre, a másik része attól délre élt. E nép nyugati ága a kazárok közéintegrálódott be, majd az azokból kivált kabarokkal együtt bekerült a Kárpát-medencébe.A szabírok (szavírok)A szabír népnevet először Priszkosz rhétor jegyezte fel Kr.u. 465 táján, amikor arról ír, hogy463 táján a szabírok a szaragurokat és az ugorokat, a bolgártörökök pedig az onogurokatelűzték ősi szálláshelyükről, és 515 előtt ők is letelepednek a Kaukázus északi előterében.Egy részüket 558-ban bizánci megbízásból az avarok kényszeríttették továbbvonulásra, másrészük örmény területen telepedett le. A szabír népet az írott források (Menander protektor57