szerepet játszott; ezt az ordoszi szárnyas griffek és szarvas-oroszlán harcokat ábrázolóbronzok bizonyítják.- A hunok írásáról a „rovásírás” fejezetben szólunk bővebben. A hun volt az első olyannagyállattartó lovas nép, amelyről teljes bizonyossággal tudjuk, hogy volt írása, hiszen írásnélkül óriási birodalmukat sem kormányozni, sem igazgatni nem tudták volna. Ez az írásképezte a lovas népek egyetemes írásának az alapját, amelyet a türkök, az európai utrigurok,kutrigurok és a <strong>magyar</strong>ok is maguknak átalakítottak. A fehér hunokról feljegyzik, hogyszerződéseiket „fadarabkákra” jegyzik föl.- A hunok földművessége és állattenyésztéséről a Kínai Évkönyvek tájékoztatnak bennünket.Innen tudjuk, ha a gabonatermésük nem volt számukra elegendő, azt kereskedelem útjánszerezték be. Ugyanakkor, amikor a kínaiaknak szükségük volt búzára, árpára vagy kölesre,netán húsra, az állatokat tízezres nagyságban vásárolták a hunoktól, amiért porcelánt, tust,selymet, puskaport és más árucikket adtak. A kínaiak a hunoknak egy sajátos búzafajtájáról isemlítést tesznek. Állatállományuk (ló, öszvér, szamár, juh, kecske, szarvasmarha és teve)óriási volt. Amikor Kok-le király 39 000 hun foglyot ejtett, velük 50 000 ló és 600 000 juh isbirtokába jutott. A mongóliai Najma Tolgoj és más lelőhelyekről az imént felsorolt állatokmellett nagy számban kerültek elő sertés-csontok is, ami fejlett, letelepedett életmódot, kézművességetés kereskedelmet feltételez. Nagy „echós-szekereiket” nem lovak, hanem szarvasmarhákvontatták. Az ivolgai hun telepen sok földműves-szerszám került napvilágra, melyekjelentős része jó minőségű vasból és bronzból készült. A hunok életében a vadászat csakfegyvergyakorlatnak és sportnak számított, hiszen földművességük és állattartásuk fedezteélelem-szükségleteiket.- A hunok szállása, életmódja és viselete. A régebbi nézeteket, hogy a hunok „nomádállattartók” voltak revideálni kell, hiszen az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai olyan állandólakóépületekből álló településeiket hozták a felszínre, amelyek a földművesség, a kézművesség,a kézműipar és a kereskedelem középpontjai voltak (Noin-Ula, Najma Tolgoj, Ilmovaya,Pagy, Deresztuj, Nyizsnye-Ivolginszkoje gorogyiscse, Oglahati, Ivolga stb.). E lelőhelyeknagy részén a tartósítás vagy a száraz hideg vagy a száraz meleg miatt a tetemek és a textilfélékjól megmaradtak. Az ekepapucsok, a sarlók és az őrlőkövek mellett búza, árpa, köles iskerült elő. A sírokból finoman szőtt textilek és ruhák származnak. A férfiak és a nők egyarántlábszár középig érő tunikaszerű, előrenyíló, térdig vagy combközépig érő jobbról balra záródókabátot (kaftánt) viseltek, amely deréktól fölfelé fel volt vágva és amelyet övvel erősítettekössze. Általában kecskebőrből vagy textilből varrt hosszú nadrágot viseltek, amelynek száráta bokánál összehúzták és bőrsaruba bújtatták. Télen a ruhák ujjának végét elkötötték és egyesrészeit prémmel bélelték. Ruháik igen finom anyagból, selyemből, vászonból vagy gyapjúbólkészültek; ezeket színes hímzésekkel díszítették. Íjtartójukat a férfiak övükhöz erősítették,tarsolyukban tőr, kés, fenőkő, fésű és tűzszerszám volt. Fejüket csúcsos előrehajló cobolyprémes,cikádiadíszes görbe süveg, „sisak” fedte. A nőknél a nyakpereceknek rangjelző szerepevolt. Az előkelő férfiak kardkötőjét, saruszíját, lovaik zabláját arany borította és különféledrágakövek ékesítették. A női viselet jószerével csak a fej körüli ékszerek változatosságávalkülönbözött a férfiakétól. Jellegzetesen a párosan ívelt fülbevalók, a borostyán és egyéb gyöngyökbőlfűzött nyakláncok, a páros hajfonat-díszek és a sárkányfejes nyakékek (kulonok).Ritkábbak a karperecek, gyűrűk, gyakoribbak az öv- és csizmacsatok. A hunokról belső-ázsiaiszomszédaik jegyezték fel, hogy három dologról voltak híresek: 1. Nekik volt a legjobbgabonájuk (búzájuk) Belső-Ázsiában. Ha az ő földjeik nem voltak elegendőek, a hun seregidegen földre ment, ott vetett és aratott, majd e területről eltávozott; 2. Nekik voltak a legjobborvosaik. A legrosszabb orvosok a beteg <strong>ember</strong>t orvossággal gyógyították, a jobb orvosok azegészséges <strong>ember</strong>rel is foglalkoztak, hogy ne legyen beteg és a legjobb orvosok az egészséges28
<strong>ember</strong>eknek írtak fel gyógyszereket; 3. A hunoknak volt a legjobb konyhájuk. A kánoknaksajátos ételeket adtak, hogy oldják a hivatásukkal járó stresszt.- A hun közösségi szervezet. A hun birodalom szokásjogon alapuló jogrendszerének nyomai, –miként minden belső-ázsiai nagyállattartó lovas népnél – a társadalom tagolódásánakmegfelelő szigorú etikettre engednek következtetni. A köz<strong>ember</strong>ek életét szigorú törvényekszabályozták. Gazdaságukat saját méneseik és falvaik biztosították. A hierarchia családjogonérvényesült. A birodalom belső irányítását a kancellária, a külügyeket az előkelő követek segítették.A főhatalom a fejedelem (senjü) kezében összpontosult, aki abszolút engedelmességetkövetelt meg katonai kíséretétől. A nagykirály és családja mellett a kiválasztottak és akísérők gyakorolták a hatalmat. A hadrenddel azonos szárnyakra oszlott a társadalom is. A 24főméltóság 10 000 lovas fölött parancsnokolt. A nagyállattartó lovas népeknél a közösségalapegysége a család és a nagycsalád, amely a vérségi alapon összetartozók közössége. Akövetkező nagy egység a nemzetség, amely az egymáshoz közeli- és távoli rokonságban levő,egy településhelyet elfoglaló és katonailag, valamint közigazgatásilag összetartozó családokegyüttese. Több nemzetség alkot együttesen egy törzset. A törzs vérségi, vallási, politikai,népi, katonai és kultikus zárt egység. A törzs feje a törzsfő, vagy fejedelem. Általában legnépesebba vezető- vagy királyi törzs. A Kárpát-medencébe került hun törzsek száma 30 körülilehetett. A törzsszövetség egymással rokonságban levő törzsek tömörülései, a későbbi törzsszövetségekmár politikai és katonai célra való egyesülések. A hun törzsek a törzsszövetségenbelül bal- és jobb szárnyra oszlanak.- A hunok harcmodora. „A természet nem köti oly szorosan a kentaurt törzséhez, mintahogyan a hun megüli paripáját” – írja Claudianus. A lovasnépek – a szkíták, a hunok, azavarok és a <strong>magyar</strong>ok – taktikájukat a gyorsasságra és a mozgékonyságra alapították; ők felfedeztékfel a gyorsaság nagy harci jelentőségét. A hunok harcművészetét a Kr. előtti II.században élt Szemacsien írta le a Történeti feljegyzések című munkája 110. fejezetében. Ahunok a megtelepedett népek nehézkes paraszti hadai fölött fölülmúlhatatlan előnyt szereztekazzal, hogy lovon vágtatva egyenlő biztonsággal tudtak előre is, hátra is, oldalt is nyilazni.Nyilazva ide-oda repdestek az ellenséges arcvonal előtt, támadtak, majd hirtelen megfutamodástszínleltek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe, amikor már megbomlasztották azellenség tömör hadállásait. Csellel, nagyobb véráldozat nélkül szerettek győzni. A megbénultlakosság szemei előtt úgy jelentek meg, mint a szélvihar és úgy tűntek el, mint valami felrebbenőmadársereg. A lovat szépen felnyergelték és díszesen felkantározták. Fő fegyverük azíj volt; a hunok bámulatba ejtették a nyugatiakat nyilazó művészetükkel. A közelharcbankarddal, tőrrel, hajítódárdával és pányvával küzdöttek. Pusztai lovaik igénytelenek, kitartóakés sok fáradtságot kibíróak voltak. E lovak kiválóságát már a kínai Cs’ao Cso is elismerte.Harci lovaik a csatában való szerepük szerint fehér, barna, szürke és fakó szín szerint különböztek.A csatában a vörös ló volt az elővédé, a sárga a centrumé, a fehér a jobbszárnyé és a pej abalszárnyé volt; így a harcoknál a hadvezér könnyen áttekintette a csatamezőt. A hunok háborúbacsak holdtöltekor kezdtek. A lovaglást és a nyilazást a hunok már gyermekkorukban elsajátították.A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurokA zsuanzsuanok (zsou-zsanok) eredetét nem ismerjük; egyes kínai kútfők szerint a zsuanzsuanoka hsziungnúkból – a hunokból – váltak ki, más nézet szerint a zsuanzsuanok nyugatiszienpik vagy tunghúk, akiknek egy része Belső-Ázsiából 430-ban, más része pedig 555-bennyugat felé rajzott ki. Belső-Ázsiában a IV-VI. századok között e terület urai voltak. Hadiszervezetük,földművességük, állattartásuk és ruházatuk ugyanolyan volt, mint a hunoké. A<strong>magyar</strong>ság számára azért fontos e nép, mert az 568-ban a Kárpát-medencébe érkezett avar népa zsuanzsuanokból és a uar-hunokból (varchonitákból) ötvöződtek.29
- Page 3 and 4: KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
- Page 5 and 6: Székely-, csángó-, palóc-, bese
- Page 7 and 8: BevezetésEgy népet (etnikumot) te
- Page 9 and 10: Írott források, amelyekből ismer
- Page 11 and 12: 2. Grúz források elsősorban a sz
- Page 13 and 14: További bizánci forrás Nikolaosz
- Page 15 and 16: A magyarok nevérőlA népneveket h
- Page 17 and 18: nekünk nem ázsiai, hanem európai
- Page 19 and 20: keresztény címzésű történetí
- Page 21 and 22: 5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
- Page 23 and 24: Magyarországi Illés (Elias Hungar
- Page 25 and 26: népével a Kárpát-medencébe ér
- Page 27 and 28: A magyar őstörténet kulcsa: a be
- Page 29: A hunok kultúrájáról- A hunok n
- Page 33 and 34: Attila nagykirályAnnak az Attila-p
- Page 35 and 36: A hun-magyar és a hun-székely „
- Page 37 and 38: Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
- Page 39 and 40: kazárok által említett Levedi t
- Page 41: edénybe bort öntenek és hozzáve
- Page 44 and 45: koronáztatja magát; ez a német-r
- Page 46 and 47: megkezdhettek tervezett felfedező-
- Page 48 and 49: Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
- Page 50 and 51: Attila pedig a nagycsaládos falusz
- Page 52 and 53: A honfoglalás és a magyarság meg
- Page 54 and 55: A magyar őstörténet és a honfog
- Page 56 and 57: Közép-Ázsiából származnak, ah
- Page 58 and 59: Az avarok nyelvéről edények talp
- Page 60 and 61: [VI. század], Propópiosz [490-562
- Page 62 and 63: A szkíták („szittyák”) és a
- Page 64 and 65: - Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
- Page 66 and 67: A csángókMagának a „csángó
- Page 68 and 69: nek” nevezik őket. A szabad jog
- Page 70 and 71: kumisz, a kölesből erjesztett boz
- Page 72 and 73: közben telepedett le. Kelet-európ
- Page 74 and 75: A Kárpát-medencébe betelepített
- Page 76 and 77: Máramarost lepték el. Nyomulásuk
- Page 78 and 79: A török hadsereg utáni „dúlá
- Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
- Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
- Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
- Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
- Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
- Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
- Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
- Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
- Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
- Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
- Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
- Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
- Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
- Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
- Page 108 and 109:
garoficát és az oficeraszkát. P
- Page 110 and 111:
108
- Page 112 and 113:
Kr. utáni VIII. századból szárm
- Page 114 and 115:
A magyarok ősvallásának kutatás
- Page 116 and 117:
mos, megbántja a Nagyboldogasszony
- Page 118 and 119:
A magyar hiedelemvilág „csudála
- Page 120 and 121:
Ősköltészetünkről és a magyar
- Page 122 and 123:
népköltészet a világ leggazdaga
- Page 124 and 125:
Őseink játékaiA játék a művé
- Page 126 and 127:
Őseink „szent” állatai: a tur
- Page 128 and 129:
A griffA griff biológiailag két
- Page 130 and 131:
és különleges életerővel bír.
- Page 132 and 133:
alkalmából a keleten maradt magya
- Page 134 and 135:
A „lovas kultúráról”. A lova
- Page 136 and 137:
Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
- Page 138 and 139:
A juhok tenyésztését teje, húsa
- Page 140 and 141:
A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
- Page 142 and 143:
- A parlagi lúd vagy házilúd ős
- Page 144 and 145:
kát. Idomítani jóformán nem kel
- Page 146 and 147:
és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
- Page 148 and 149:
- kivéve az „úrvadászokat”,
- Page 150 and 151:
Népművészetünk két alapanyaga:
- Page 152 and 153:
könnyű és széttéphetetlen volt
- Page 154 and 155:
Népművészetünk egyik gyakori al
- Page 156 and 157:
temetkezéseiben bőven akadunk tul
- Page 158 and 159:
A kopjafákA halál utáni élet ő
- Page 160 and 161:
Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 162 and 163:
Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 164 and 165:
A székelykapukat díszítéseik sz
- Page 166 and 167:
A jurta „yurt” formában ősi t
- Page 168 and 169:
Honfoglalóink temetői(Őseink tem
- Page 170 and 171:
temetkezésnél a jurtákban való
- Page 172 and 173:
munkálták ki és ezeket kapcsolt
- Page 174 and 175:
Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
- Page 176 and 177:
- Kertművelés, gyümölcsök. A l
- Page 178 and 179:
írott források szerint a pannóni
- Page 180 and 181:
- A kohászokról. A bronz Eurázsi
- Page 182 and 183:
Társadalmi szervezettség ésréte
- Page 184 and 185:
- Őseink következő társadalmi r
- Page 186 and 187:
A regősök mindig férfiak voltak,
- Page 188 and 189:
tárkony és a borsfű (földi vil
- Page 190 and 191:
hit) alapfilozófiáját, amelynek
- Page 192 and 193:
Őseink elsődleges itala természe
- Page 194 and 195:
A ruhaanyagok egy része arab-perzs
- Page 196 and 197:
Az övről csüngött le a szablya,
- Page 198 and 199:
A honfoglalás kori nők éppoly al
- Page 200 and 201:
Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
- Page 202 and 203:
szerrel leterített egy harcost. Il
- Page 204 and 205:
A szablyáink használatáról a Wa
- Page 206 and 207:
3. A harmadik erény a csatában va
- Page 208 and 209:
mint területet, az országot, mint
- Page 210 and 211:
Hogy az immár szakmailag bizonyít
- Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya