11.07.2015 Views

A magyar ember

A magyar ember

A magyar ember

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>ember</strong>eknek írtak fel gyógyszereket; 3. A hunoknak volt a legjobb konyhájuk. A kánoknaksajátos ételeket adtak, hogy oldják a hivatásukkal járó stresszt.- A hun közösségi szervezet. A hun birodalom szokásjogon alapuló jogrendszerének nyomai, –miként minden belső-ázsiai nagyállattartó lovas népnél – a társadalom tagolódásánakmegfelelő szigorú etikettre engednek következtetni. A köz<strong>ember</strong>ek életét szigorú törvényekszabályozták. Gazdaságukat saját méneseik és falvaik biztosították. A hierarchia családjogonérvényesült. A birodalom belső irányítását a kancellária, a külügyeket az előkelő követek segítették.A főhatalom a fejedelem (senjü) kezében összpontosult, aki abszolút engedelmességetkövetelt meg katonai kíséretétől. A nagykirály és családja mellett a kiválasztottak és akísérők gyakorolták a hatalmat. A hadrenddel azonos szárnyakra oszlott a társadalom is. A 24főméltóság 10 000 lovas fölött parancsnokolt. A nagyállattartó lovas népeknél a közösségalapegysége a család és a nagycsalád, amely a vérségi alapon összetartozók közössége. Akövetkező nagy egység a nemzetség, amely az egymáshoz közeli- és távoli rokonságban levő,egy településhelyet elfoglaló és katonailag, valamint közigazgatásilag összetartozó családokegyüttese. Több nemzetség alkot együttesen egy törzset. A törzs vérségi, vallási, politikai,népi, katonai és kultikus zárt egység. A törzs feje a törzsfő, vagy fejedelem. Általában legnépesebba vezető- vagy királyi törzs. A Kárpát-medencébe került hun törzsek száma 30 körülilehetett. A törzsszövetség egymással rokonságban levő törzsek tömörülései, a későbbi törzsszövetségekmár politikai és katonai célra való egyesülések. A hun törzsek a törzsszövetségenbelül bal- és jobb szárnyra oszlanak.- A hunok harcmodora. „A természet nem köti oly szorosan a kentaurt törzséhez, mintahogyan a hun megüli paripáját” – írja Claudianus. A lovasnépek – a szkíták, a hunok, azavarok és a <strong>magyar</strong>ok – taktikájukat a gyorsasságra és a mozgékonyságra alapították; ők felfedeztékfel a gyorsaság nagy harci jelentőségét. A hunok harcművészetét a Kr. előtti II.században élt Szemacsien írta le a Történeti feljegyzések című munkája 110. fejezetében. Ahunok a megtelepedett népek nehézkes paraszti hadai fölött fölülmúlhatatlan előnyt szereztekazzal, hogy lovon vágtatva egyenlő biztonsággal tudtak előre is, hátra is, oldalt is nyilazni.Nyilazva ide-oda repdestek az ellenséges arcvonal előtt, támadtak, majd hirtelen megfutamodástszínleltek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe, amikor már megbomlasztották azellenség tömör hadállásait. Csellel, nagyobb véráldozat nélkül szerettek győzni. A megbénultlakosság szemei előtt úgy jelentek meg, mint a szélvihar és úgy tűntek el, mint valami felrebbenőmadársereg. A lovat szépen felnyergelték és díszesen felkantározták. Fő fegyverük azíj volt; a hunok bámulatba ejtették a nyugatiakat nyilazó művészetükkel. A közelharcbankarddal, tőrrel, hajítódárdával és pányvával küzdöttek. Pusztai lovaik igénytelenek, kitartóakés sok fáradtságot kibíróak voltak. E lovak kiválóságát már a kínai Cs’ao Cso is elismerte.Harci lovaik a csatában való szerepük szerint fehér, barna, szürke és fakó szín szerint különböztek.A csatában a vörös ló volt az elővédé, a sárga a centrumé, a fehér a jobbszárnyé és a pej abalszárnyé volt; így a harcoknál a hadvezér könnyen áttekintette a csatamezőt. A hunok háborúbacsak holdtöltekor kezdtek. A lovaglást és a nyilazást a hunok már gyermekkorukban elsajátították.A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurokA zsuanzsuanok (zsou-zsanok) eredetét nem ismerjük; egyes kínai kútfők szerint a zsuanzsuanoka hsziungnúkból – a hunokból – váltak ki, más nézet szerint a zsuanzsuanok nyugatiszienpik vagy tunghúk, akiknek egy része Belső-Ázsiából 430-ban, más része pedig 555-bennyugat felé rajzott ki. Belső-Ázsiában a IV-VI. századok között e terület urai voltak. Hadiszervezetük,földművességük, állattartásuk és ruházatuk ugyanolyan volt, mint a hunoké. A<strong>magyar</strong>ság számára azért fontos e nép, mert az 568-ban a Kárpát-medencébe érkezett avar népa zsuanzsuanokból és a uar-hunokból (varchonitákból) ötvöződtek.29

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!