A magyar ember

Ősi magyar népművészeti stíluselemekA magyar népművészetre az egyszerű, világos és átlátszó dialektika a jellemző. Ember- ésmitikus alakjait különböző geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti. A természet amaga változatos forma- és színvilágával szembesül ebben a művészetben az örök emberi értékekkel:a képzeletvilággal, az absztrakciós képességgel és a misztifikáló hajlammal. Azzal,hogy az ember – a népművész – alkotásába mindig belead egy kicsi önmagából is, egyéniszínt, személyes varázserőt ad az előállított tárgynak, Minthogy azonban egyetlen alkotó semlehet független az őt érő hatásoktól, a népi alkotó is kompiláló, mert népi csoportja érdeklődését,lelkivilágát és társadalmi ösztönzőit helyezi át a tárgyba, de azokban az emberiségörök értékei is ott vannak; átszüremlenek az egyén és a nép zsilipjén.- A szalagfonat ősi jelkép, tulajdonképpen két kígyó összefonásából keletkezett. A szalagfonatokatmint az isteni végtelen erő megtestesítőit kell látnunk. A magyar mitológiában akígyó jó állat, a ház lakóinak őrzője, amely üdvöt és szerencsét hoz; benne lakik az ősökszelleme, ezért megölni nem szabad. A kígyó ősi időktől fogva termékenység-szimbólum is,ezért kígyófejesek a női karkötők, de jelkép is, mert bőre változtatja színét.- S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkeztek. A kacskaringókAltai vidéki állatstílus növényformává stilizált motívumai.- A kettős kunkor vagy bajuszalakú kettős levélformák felett lándzsa- vagy függő csepp alakúformát is találunk, belül egyszerű körrel vagy pávaszemmel való tagolással. A kettőskunkorral a középső levél összeolvadhat.- A rozetta, rózsácska gyakran fordul elő honfoglalás kori kerek ruhadíszek közepén. Vannakolyan szív alakú formák is, amilyenek az altaji állatstílus motívumaiból fejlődött.- A virágok modellálása során a sziromlevelek állását gyakran – főleg a népi kézimunkáknál –csak egy-egy kereszttel jelölik. A négyzetbe rajzolt dőlt kereszt férfiszimbólum, amely forgástábrázol szemben az egyenesen állóval, amely mozdulatlanságot érzékeltet. A kereszt állhatkörben is, amely szintén a forgást sejteti. A forgókereszt gyorsan forogva egy kör benyomásátkelti, a kör pedig mágikus jelentőségű, amely a népi élet szinte minden területén ma isfellelhető.- A spirál a körrel, mint elemi alakzattal rokon és lényegében bezáratlan körök sokaságábóláll. Így a spirál térben elképzelhető átvágott és eltolt körök összességének tekinthető, amelyezáltal képessé válik a mélység és a magasság érzékletes ábrázolására.- A szem-dísz. A mag ősi termő erőt jelent, a szem viszont fenntartó isteni erőt.- A páva a halhatatlanság jelképe, holott eredetileg csak a griff, az örök fény, a világosság volta halhatatlanság szimbóluma.- A pálma az „istenfa” alkotója, mert olyan fa, amelyet az ember mesterségesen termékenyítmeg oly módon, hogy a hímporzóval behintik a termővirágot. Az életfa vagy istenfa azt aképzetet jeleníti meg, hogy az Isten a fában lakik.160