A magyar ember

kínai Zhang Rei a Kína területén élő török nyelvű nemzetiségek között dolgozott és a kínaiZenetudomány 1985/2-es számában a következőket írta: „Amennyiben a jogur népdalokatösszevetjük a magyar népdalokkal, hasonlóságokat fedezünk fel hangnemben, szerkezetben ésritmusban. Az ottani és a velük összehasonlított magyar népdalok egy és ugyanazondallamúak; olyan egyformák, hogy alig fedezhetünk fel különbséget köztük, még akkor sem,ha az egyes dallamszerkezetet felcserélnénk... Végtelen zenei értékek rejlenek még az elszórtjugar tanyavilágban és a hegyi legelőkön, de aligha lesz ember, akinek lesz ereje oda kijutnidacolva a természeti és emberi körülmények, a munkát nem egyszer lehetetlenné tevőfordulataival”. Az ő útmutatásai nyomán indult ki a jugarok lakta Katanszuba Kiszely Istvánés Cey-Bert Gyula, akik több ízben a ‘80-as években jelentős zenei anyagot gyűjtöttek, majdKodály Sarolta és Kovács Imre költségén Magyarországra hozták az utolsó jugar énekesnőt,Yinxindzsíszt, akinek énekeit az MTA Zenetudományi Intézetben rögzítették. Az általaénekelt 73 jugar népdal, majd a 32 ballada szinte az egész magyar népzenevilágot „lefedi”. Azanyagot tudományosan Csajághy György dolgozta fel. Az „ordoszi mongolok” zenéjét LüHongjiu összegezte, írván, hogy az ordoszi népzene sajátos hun gyökerekkel rendelkezik. Amongolok pentaton zenéje „törökös irányba” mutat, dallamaik ereszkedő dallamvonalúak ésgyakran parlando ritmusúak.A jugar és a magyar népdalok „ősrétege” között Csajághy György a következő egyezéseketmutatta ki: – a (szekond-, kvart- és kvint-) pentaton dallamok körén belül a dallamtípusokazonos („ótörök”) csoportba tartoznak; – a jugar és magyar dallamok többsége moll jellegű; –hasonló az ereszkedő-kvintváltó dallamszerkezet; – időnként meglepőek a hasonló díszítések;– mindkét dallamvilágban meghatározó a páros (2/4, 4/4) ütem; – mindkét népzenére jellemzőaz éles és a nyújtott ritmus, gyakori ezeknek a torlódása. A magyar népzenéből jól ismertszinkópa a jugaroknál is gyakori; – a dallamvégződés mindkét dallamvilágban hangsúlytalan,a főhangsúly az ütem első hangjára esik; – összefüggés állhat fenn a jugar népdalok 7-8szótagszáma és a magyar „kétütemű ősi nyolcas” verselési módozat között; – hasonlóak alakodalmas és más népdalokhoz kötött szokások, tréfás rigmusok, csúfolódó szövegek; – adallami hasonlóság még a nem értő hallgató számára is megdöbbentő. Ezt a zeneelméletielemzések is alátámasztják.Milyen a magyar népzene?Mielőtt a magyar népzene sajátosságaira térnénk tisztázni kell a tényt, hogy a finn népzenétmeghatározó hétfokúság a svéd valamint más germán, szláv stb. európai zenékhez áll közel.Ez a jelenség nem magyarázható azzal, hogy „sok külső hatás érte” a finnugor zenét, hiszen amagyarságot ennél lényegesen több hatás érte, mégis tisztán meg tudta őrizni ősi zenevilágát.„Kimondottan finnugor zene nincs – olvassuk Vikár Lászlónál – de minden finnugor nyelvűnépnek van saját zenei hagyománya”. A finn népzene régi dallamvilágára jellemzőek a szűk92