Ősi <strong>magyar</strong> népművészeti stíluselemekA <strong>magyar</strong> népművészetre az egyszerű, világos és átlátszó dialektika a jellemző. Ember- ésmitikus alakjait különböző geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti. A természet amaga változatos forma- és színvilágával szembesül ebben a művészetben az örök <strong>ember</strong>i értékekkel:a képzeletvilággal, az absztrakciós képességgel és a misztifikáló hajlammal. Azzal,hogy az <strong>ember</strong> – a népművész – alkotásába mindig belead egy kicsi önmagából is, egyéniszínt, személyes varázserőt ad az előállított tárgynak, Minthogy azonban egyetlen alkotó semlehet független az őt érő hatásoktól, a népi alkotó is kompiláló, mert népi csoportja érdeklődését,lelkivilágát és társadalmi ösztönzőit helyezi át a tárgyba, de azokban az <strong>ember</strong>iségörök értékei is ott vannak; átszüremlenek az egyén és a nép zsilipjén.- A szalagfonat ősi jelkép, tulajdonképpen két kígyó összefonásából keletkezett. A szalagfonatokatmint az isteni végtelen erő megtestesítőit kell látnunk. A <strong>magyar</strong> mitológiában akígyó jó állat, a ház lakóinak őrzője, amely üdvöt és szerencsét hoz; benne lakik az ősökszelleme, ezért megölni nem szabad. A kígyó ősi időktől fogva termékenység-szimbólum is,ezért kígyófejesek a női karkötők, de jelkép is, mert bőre változtatja színét.- S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkeztek. A kacskaringókAltai vidéki állatstílus növényformává stilizált motívumai.- A kettős kunkor vagy bajuszalakú kettős levélformák felett lándzsa- vagy függő csepp alakúformát is találunk, belül egyszerű körrel vagy pávaszemmel való tagolással. A kettőskunkorral a középső levél összeolvadhat.- A rozetta, rózsácska gyakran fordul elő honfoglalás kori kerek ruhadíszek közepén. Vannakolyan szív alakú formák is, amilyenek az altaji állatstílus motívumaiból fejlődött.- A virágok modellálása során a sziromlevelek állását gyakran – főleg a népi kézimunkáknál –csak egy-egy kereszttel jelölik. A négyzetbe rajzolt dőlt kereszt férfiszimbólum, amely forgástábrázol szemben az egyenesen állóval, amely mozdulatlanságot érzékeltet. A kereszt állhatkörben is, amely szintén a forgást sejteti. A forgókereszt gyorsan forogva egy kör benyomásátkelti, a kör pedig mágikus jelentőségű, amely a népi élet szinte minden területén ma isfellelhető.- A spirál a körrel, mint elemi alakzattal rokon és lényegében bezáratlan körök sokaságábóláll. Így a spirál térben elképzelhető átvágott és eltolt körök összességének tekinthető, amelyezáltal képessé válik a mélység és a magasság érzékletes ábrázolására.- A szem-dísz. A mag ősi termő erőt jelent, a szem viszont fenntartó isteni erőt.- A páva a halhatatlanság jelképe, holott eredetileg csak a griff, az örök fény, a világosság volta halhatatlanság szimbóluma.- A pálma az „istenfa” alkotója, mert olyan fa, amelyet az <strong>ember</strong> mesterségesen termékenyítmeg oly módon, hogy a hímporzóval behintik a termővirágot. Az életfa vagy istenfa azt aképzetet jeleníti meg, hogy az Isten a fában lakik.160
A székelykapuPriszkosz rhétor így ír a hunok építkezéséről: „Attila háza minden más háznál fényesebb. Ez aház gerendákból és simára gyalult deszkákból volt összeillesztve és fakerítéssel körülvéve,nem biztonságul, hanem csak díszül... Attila udvarára nagy kapu vezetett, melynek szárnyvonalaibefelé nyíltak s nem kifelé, mint a görögöké”. A <strong>magyar</strong> kerítések és kapuk célja atulajdon védelme, az idegen szemektől való elhatárolódás, de emellett alkalmat is szolgáltat adíszítésre. A belső udvarteret őseinknél a kis- és nagykapu választotta – választja el az utcától.Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhezmért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak,más szóval székelykapunak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapuáltalában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jóalkalmat nyújt a díszítésre. Székelyföldön oszlopokat, más néven zábékat, kapubálványokatásnak a földbe, ezek adják a kapu keretét. E keret foglalja magába a kiskapu és a szekérbejárattestét. A felső, keresztben álló fedél galambdúcként szolgál; ez a galambbúg.A székelykapukat régebben csak faragták, de a XVIII. század óta a díszeket gyakran festik is;a felkúszó indák színe sötétvörös, az indán ülő hármas levelek kékek, néha zöldek fehérpettyekkel tarkítottak; a rozmaringok mindig zöldek. A színezéshez csak piros, fehér, zöld éskék színeket használnak, a kapukon a sárga vagy a lila szín sohasem fordul elő. A mongolkolostorok tetőperemének síkján a domború cserépsor végén felül sötétebb, a homorúcserépsor végén fehér pikkelysort láthatunk. Nálunk a galambház alatti gerendán, vagy anagy- és kiskapu boltívén találhatunk ehhez hasonló díszítéseket. A kapuoszlop alsó részefaragatlan, majd fölfelé rózsa vagy levélfüzér faragással díszített. E fölfelé futó díszekritmikusan, szívalakot formázva ismétlődnek, s a köztük maradó teret gyakran kacsokkaltöltik ki. A kacsok végén gomb, tulipán, rózsa vagy csillag látható. A zábék felső végződésénéláltalában egy külön virágzat van, amelynek alapja egy pálmalevél. A gerenda közti teretvonala keretbe foglalt dísz tölti ki. A keret közepét egymás fölé helyezett virág, csillag, rózsavagy pontokból álló dísz (néha korona, kereszt, gyertya, kehely vagy madár) foglalja el. Akiskapu és a nagykapu testét nem díszítik.161
- Page 3 and 4:
KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
- Page 5 and 6:
Székely-, csángó-, palóc-, bese
- Page 7 and 8:
BevezetésEgy népet (etnikumot) te
- Page 9 and 10:
Írott források, amelyekből ismer
- Page 11 and 12:
2. Grúz források elsősorban a sz
- Page 13 and 14:
További bizánci forrás Nikolaosz
- Page 15 and 16:
A magyarok nevérőlA népneveket h
- Page 17 and 18:
nekünk nem ázsiai, hanem európai
- Page 19 and 20:
keresztény címzésű történetí
- Page 21 and 22:
5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
- Page 23 and 24:
Magyarországi Illés (Elias Hungar
- Page 25 and 26:
népével a Kárpát-medencébe ér
- Page 27 and 28:
A magyar őstörténet kulcsa: a be
- Page 29 and 30:
A hunok kultúrájáról- A hunok n
- Page 31 and 32:
embereknek írtak fel gyógyszereke
- Page 33 and 34:
Attila nagykirályAnnak az Attila-p
- Page 35 and 36:
A hun-magyar és a hun-székely „
- Page 37 and 38:
Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
- Page 39 and 40:
kazárok által említett Levedi t
- Page 41:
edénybe bort öntenek és hozzáve
- Page 44 and 45:
koronáztatja magát; ez a német-r
- Page 46 and 47:
megkezdhettek tervezett felfedező-
- Page 48 and 49:
Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
- Page 50 and 51:
Attila pedig a nagycsaládos falusz
- Page 52 and 53:
A honfoglalás és a magyarság meg
- Page 54 and 55:
A magyar őstörténet és a honfog
- Page 56 and 57:
Közép-Ázsiából származnak, ah
- Page 58 and 59:
Az avarok nyelvéről edények talp
- Page 60 and 61:
[VI. század], Propópiosz [490-562
- Page 62 and 63:
A szkíták („szittyák”) és a
- Page 64 and 65:
- Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
- Page 66 and 67:
A csángókMagának a „csángó
- Page 68 and 69:
nek” nevezik őket. A szabad jog
- Page 70 and 71:
kumisz, a kölesből erjesztett boz
- Page 72 and 73:
közben telepedett le. Kelet-európ
- Page 74 and 75:
A Kárpát-medencébe betelepített
- Page 76 and 77:
Máramarost lepték el. Nyomulásuk
- Page 78 and 79:
A török hadsereg utáni „dúlá
- Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
- Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
- Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
- Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
- Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
- Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
- Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
- Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
- Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
- Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
- Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
- Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
- Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
- Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
- Page 108 and 109:
garoficát és az oficeraszkát. P
- Page 110 and 111:
108
- Page 112 and 113: Kr. utáni VIII. századból szárm
- Page 114 and 115: A magyarok ősvallásának kutatás
- Page 116 and 117: mos, megbántja a Nagyboldogasszony
- Page 118 and 119: A magyar hiedelemvilág „csudála
- Page 120 and 121: Ősköltészetünkről és a magyar
- Page 122 and 123: népköltészet a világ leggazdaga
- Page 124 and 125: Őseink játékaiA játék a művé
- Page 126 and 127: Őseink „szent” állatai: a tur
- Page 128 and 129: A griffA griff biológiailag két
- Page 130 and 131: és különleges életerővel bír.
- Page 132 and 133: alkalmából a keleten maradt magya
- Page 134 and 135: A „lovas kultúráról”. A lova
- Page 136 and 137: Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
- Page 138 and 139: A juhok tenyésztését teje, húsa
- Page 140 and 141: A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
- Page 142 and 143: - A parlagi lúd vagy házilúd ős
- Page 144 and 145: kát. Idomítani jóformán nem kel
- Page 146 and 147: és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
- Page 148 and 149: - kivéve az „úrvadászokat”,
- Page 150 and 151: Népművészetünk két alapanyaga:
- Page 152 and 153: könnyű és széttéphetetlen volt
- Page 154 and 155: Népművészetünk egyik gyakori al
- Page 156 and 157: temetkezéseiben bőven akadunk tul
- Page 158 and 159: A kopjafákA halál utáni élet ő
- Page 160 and 161: Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 164 and 165: A székelykapukat díszítéseik sz
- Page 166 and 167: A jurta „yurt” formában ősi t
- Page 168 and 169: Honfoglalóink temetői(Őseink tem
- Page 170 and 171: temetkezésnél a jurtákban való
- Page 172 and 173: munkálták ki és ezeket kapcsolt
- Page 174 and 175: Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
- Page 176 and 177: - Kertművelés, gyümölcsök. A l
- Page 178 and 179: írott források szerint a pannóni
- Page 180 and 181: - A kohászokról. A bronz Eurázsi
- Page 182 and 183: Társadalmi szervezettség ésréte
- Page 184 and 185: - Őseink következő társadalmi r
- Page 186 and 187: A regősök mindig férfiak voltak,
- Page 188 and 189: tárkony és a borsfű (földi vil
- Page 190 and 191: hit) alapfilozófiáját, amelynek
- Page 192 and 193: Őseink elsődleges itala természe
- Page 194 and 195: A ruhaanyagok egy része arab-perzs
- Page 196 and 197: Az övről csüngött le a szablya,
- Page 198 and 199: A honfoglalás kori nők éppoly al
- Page 200 and 201: Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
- Page 202 and 203: szerrel leterített egy harcost. Il
- Page 204 and 205: A szablyáink használatáról a Wa
- Page 206 and 207: 3. A harmadik erény a csatában va
- Page 208 and 209: mint területet, az országot, mint
- Page 210 and 211: Hogy az immár szakmailag bizonyít
- Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya