A magyar ember

A magyarok őseinek szálláshelyei aKárpát-medencébe való bejutásuk előttE fejezet címéül leginkább Bakay Kornél és Varga Géza egyik könyvcíme lenne a legalkalmasabb:„Rabló nomád hordák inváziója – avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása”.A magyarok „őshazáját” ott kell keresnünk, ahová őseink már nem érkeztek,hanem ott alakultak ki vagy ott ötvöződtek. E területnek a finnugor őstörténet-szemlélet adtavidéket nem lehetett visszaigazolni, hiszen sem nyelvünk, sem kultúránk sem élettani jellegeinknem azonosíthatók, de még kapcsolatba sem hozhatók az amúgy derék finnugor népekkel.Az utóbbi évtizedekben a magyar őstörténet-kutatás egyrészt igazolta a monarchikusmarxistatörténelemszemlélet előtt vallott őshaza-tudat igazságait, másrészt pedig ezt természettudományos,néprajzi, nyelvi, vallástudományi, földrajzi és más tudományokkal egészítetteki.TuránE ma sivatagos terület valaha a szkíta, a kimmer, a szarmata, az alán, a párthus, a hun, az avara türk és a magyar népnek volt átmeneti hazája. A Turáni-alföld a Dél-Urál, a Kaszpi-tenger,az Aral-tó és a Tien-san közötti ma hatalmas sivatagos terület. Valaha a négy világtáj kereskedelmiútvonalai találkoztak e térségben; keletről a Selyem Út egyik elágazása, délnyugatrólMezopotámia, illetve Bizánc felől induló, délről pedig a perzsa útvonalak futottak itt össze éstalálkoztak a keletről jövő nagyállattartó lovas népekkel. A déli hunok e területen alapítottakállamot Kr.e. 43-36 között, majd megerősödve innen indultak európai hódító útjukra. Azeurópai források e területről hallgatnak, pedig őseink Belső-Ázsiából való kijutásuk után ittnemcsak átvonultak, hanem itt is tartózkodtak. Őseink szállásterületét délről Baktria ésSzogdia határolta, területén volt a Horezm-i és a Kangkü állam.Horezmet Szergej Pavlovics Tolsztov tárta fel 1937 és 1941 között és tette közzé a világ előtt.A horezmi kultúra már a Kr. előtti XIII. században kapcsolatban állt a közel hatezer évesmezopotámiai sumer kultúrával. Horezmről amúgy Kézai Simon is tesz említést gens Corosimanéven, amikor elmondja, hogy Ednek és Edemennek édesanyja horezmi asszony volt.Abu Hámid al-Garnáti pedig leírja, hogy „a horezmiek sokan vannak Magyarországon és akirályt szolgálják”. A horezmiek – saját nevükön kálizok a kabarok egyik törzseként ahonfoglaló magyarokhoz csatlakozott és az ország déli részén telepedtek le. Szogdia a Kr.előtti évszázadoktól kezdve 751-ig – közel egy évezreden át – kezében tartotta Turán területéna kelet-nyugati kereskedelmet és hatalmas városokat létesített.A Turáni-alföld az a terület, ahol a türkök a nyugati forrásokban megjelennek és ahol a türköka VI. század végétől fennhatóságuk alatt tartották a szogdok földjeit. A „türk” elnevezés alatta magyarok ősei is e magas kultúrájú területen tartózkodtak. Szogdia története fontos adatokatszolgáltat arra nézve is, hogy őseink mikor és miért hagyták el ezt a területet. A magyar őstörténetszámára a történeti Turán, mint földrajzi fogalom igen fontos terület. Sajnos a „Turán”jelző és a „turanizmus” kifejezés a politikusok műveletlensége következtében erősen elitélő ésmegbélyegzővé vált, pedig ez azt jelenti, hogy őseink Belső-Ázsiából való kivonulásuk utánegy magas-kultúrájú területen éltek, ahol nagyállattartásukról, intenzív földművességükről,kereskedelmükről és öntözéses gazdálkodásukról voltak híresek. Sajnos az újabbidőkben a „Turán” fogalom alatt a Magyar Tudományos Akadémia is (Farkas Ildikó, Magyar34