Népművészetünk két alapanyaga:a nemez és a „kékfestő” batik,valamint a mézeskalácsA nemezelésTextíliáink jelentős részét növényi rostokból állítják elő, Belső-Ázsia lovas népei azonbanmár a Krisztus előtti első évezredben felfedezték, hogy az állati eredetű rostok is alkalmasakruháik alapanyagának. A technika, amelyet a kezdettől fogva használtak ugyanolyan ősi, minta szövés vagy a fonás és az így kapott anyag – a nemez – kellemesen puha, bolyhos, levegőáteresztőés védelmet nyújt a szélsőséges éghajlat ellen. Maga a „nemez” szó iráni (perzsa)eredetű és jelentése: „ver”; a nemezt készítésénél ugyanis összedöngölik, „összeverik”, illetvekallálják (összegyúrják). A nemezelés legkeletibb határa a Kínai Nagy Fal, legnyugatibb aKárpát-medence volt; sem Amerika, sem Afrika nem ismerte csak az eurázsiai sztyepvidékenélő népek használták. Olyan népek készítették, amelyekre az európai „kultúra” apejoratív „lovasnomád” jelzőt sütötte rá. A nemezkészítés őshazája – amint az előbb elmondottakbólkövetkezik – Belső-Ázsia, úgy mondhatnánk: „Ázsia Szíve” (a Dzsungár-medenceés a Takla-makán peremvidéke), azaz „Kínai Turkesztán” (vagy Kelet-Turkesztán). Máshol istenyésztettek birkát, de a „nemezt” sehol nem „találták föl”. Belső-Ázsia népeinél a nemezlétszükséglet volt. Ezek a belső-ázsiai népek még ma is ugyanúgy készítik a nemezt, mintőseik és ugyanarra a célra használják. Valaha, amikor a hagyományok szerint még az isteneka földön laktak – így is kezdhetnénk e történetet. „A sátrak falain nemezből kivágott és körülvarrtistenek szolgálták az <strong>ember</strong>t és védték a rossz, a gonosz szellemek és a szerencsétlenségellen”. Ha nagy útra indult valaki, nemezszőnyegre ültették, úgy búcsúztak tőle. A nemezvallási és világi szertartásoknak is része volt; a fejedelmet mindig nemeztakarón avatták.Timurt is ilyen szőnyegen emelték magasba. A fehér nemez volt a legértékesebb, mivel afehér őseinknél a megtiszteltetés színe volt. A szürke nemezt lószerszámok készítéséhez vagya szegényebbek tárgyaihoz használták. Szak<strong>ember</strong>ek erről így írnak: „A vadjuh háziasításaBelső-Ázsiában zajlott le, és az itteni pásztornépek voltak a nemez feltalálói és ők voltak ezenanyagnak felvirágoztatói is”. Ugyanis Ázsia füves legelőin kevés az építésre alkalmas fa, agyapjú viszont nagy mennyiségben áll rendelkezésükre. Az állatokkal vonuló pásztoroknakolyan hajlékra van szüksége, amely könnyen szétszedhető, szállítható és gyorsan összerakható.A birkának és a belső-ázsiai taki-lónak elterjedési területe teljesen egybeesik a nemezelterjedési területével. Ezért érthető, hogy a nemezelés kultúrája a Kínai Nagy Fal és aKárpát-medence között széles sávban alakult ki, amelyhez a bőrmegmunkálás és a szőnyegkészítésművészete is társult.Az első kínai feljegyzések a nemezről a Kr.előtti IV-III. századból származnak, amikor aKínai Énekek könyvében (Shi King) és a Történelmek Könyvében (Shu King), hogy emódszert a Kínai Nagy Falon túli „barbárok” – a hsziungnúk (hunok) – „találták fel”, illetvehasználták. Kr.előtti 307-ben Wu-ling kínai uralkodó Csao vezetőjének lovát a hunoktólbeszerzett nemezzel takarta be, de a könnyű kínai textilekhez (selymekhez) szokott kínai uralkodóknakez nem felelt meg, a nemezt amúgy is „nomád” szokásnak” tartották. A kínaiak ahunok-lakta területet egy időben „nemezországnak” nevezték. A Tang-dinasztiabeli Kínai Évkönyveka „barbárok” arannyal és értékes kövekkel díszített jurtáiról számolnak be. Akínaiaknál a nemezelés éppúgy soha nem jött „divatba”, mint Európában sem, bár nemeztárgyakeljutottak a rómaiakhoz is. Hérodotosz a szkítáknak „nemezzel borított házairól” ír és148
megemlíti, hogy „a keleti nomádok nemezzel fedett kocsikkal vonulnak, amelyekben lakni isszoktak”. Stein Aurél Hotanban megtalálta az első csodálatosan megmaradt festett jurtamaradványait a Kr.előtti 324-ből.Tulajdonképpen mi is a „nemez”? Összegubancolt birkaszőr. Az állati szőrök a víz, a hő ésmozgatás hatására minden kötő- és ragasztóanyag nélkül összeállnak. A nemez és anémet eredetű, kb. 150 éve német területről hozzánk elkerült „filc” azonos anyag; a nemezkézzel készül, a filc gépi termék (ezzel szemben a „posztó” gyapjúfonalból áll és szőtt). Apuli és a komondor ázott, zsíros, csatakos szőre összekoncolódik, összeáll. Erre mondja akunsági <strong>ember</strong>: „megkijecesedett a kutya szőre”. A belső- és közép-ázsiai török népeknél anemez neve „kijic”, régi elnevezése „namadis” volt. A honfoglalást követően a földműveléstérhódításával az átalakult életformák nem kedveztek a nemezmunkák fennmaradásának.Ezután a XIII. században beköltözött kunok újabb lökést adtak a nemezelésnek, de az időkfolyamán ezen anyag lassan jelentőségét vesztette. Manapság főleg a népművészek készíteneknemeztárgyakat részben dísznek, részben pedig használat céljaira. Olyan helyeken, ahol ősiracka-juhot újra tenyésztenek (pl. Alföldön), feléledt ezen ősi technológia és csodálatosanszép nemeztárgyakat (szőnyegeket, faliszőnyegeket, tarsolyokat stb.) készítenek.- A nemez alkalmazása. 1. A nemezt legnagyobb mennyiségben a nemezsátrak beborításáhozhasználták és ma is használják. Egy-egy jurthoz 150-200 juhnak egy évi teljes gyapjúhozamaszükséges. Új sátrat a menyasszony számára állítanak, az asszonyok megelégszenek a sátratborító nemezdarabok folytonos kicserélésével és javításával. A Kínai Évkönyvek leírásából ésősi türk énekekből tudjuk, hogy a jurt első alapanyagául az abban az évben megszületett elsőbirka gyapja szolgált. A mongolok jurt-készítéséről Marco Polo és Plano Carpini XIII.századi munkáiból értesülünk, de jó leírást ad róla Ibn Batuta XIV. századi arab utazó is.Ismerjük Timur (Tamerlán) (1336-1405) könnyen hordozható katonai nemezsátrát.2. Miként a hajlék a hozomány része és büszkesége, úgy az ágyat takaró és a földre egyarántletehető nemezszőnyeg is az volt. E takarók részben éjszakai takarózásra szolgáltak, amelyekbecsodálatos mintákat dolgoztak bele. A falakra feltett nemezsátrak nemezből kivágott éskörülvarrt mintáin „istenek” és totemek védték az <strong>ember</strong>t a gonosz szellemek és a szerencsétlenségekellen. 3. Gyakran használt tárgy a lovak nyeregtakarója vagy a nyereg alá helyezettizzasztója – kunsági nevén csakrakja, amelyet fehér, szürke vagy sárga mintával díszítettek.4. A pásztorok sokfelé viselnek nemezből készült kabátot, kepeneget; ez a viselet egyúttalrangjelző és státus-szimbólum is. Nyáron a melegtől véd, télen pedig az eső és a hó leperegróla és jól véd a hideg ellen. „Nem szabják, nem varrják, mégis ujja és csuklyája van” –mondják.5. A honfoglalás korában őseink fejviselete a gúlaszerű süveg volt, amelynek a karimájagyakran prémből készült. E süveg-viselet Európában a 900-as években nagy „divatot” indítottel, amely fénykorát az 1600-1700-as években élte, amikor az az asszonyok és a gyermekekfejére is rákerült. Az őseink által behozott kalpag-viselet – immár kalap néven – az 1800-asévekben visszajutott hazánkba és kiszorította a süveget. Vidéken a kalpag ezután is nemezbőlkészült; alföldi kalaposaink megőrizték az ősi nemezeléses technikát, de divatban maradt akun süveg és a túri süveg, amelyben – ha ügyes volt a mester – „a víz is megállt”. 6. Anemezcsizmát (vagy szőrcsizmát) gyakran meg is talpalták, hogy erősebb legyen. Ennek ősineve a botos volt. Rövidebb, bokáig érő változatát nevezték mamusznak, ha pedig a szőrcsizmátvékonyra készítették, akkor nemezharisnyát kaptak, amelynek régi neve kapca volt.Ez lehetett egy darabból vagy lábra csavart. Dagesztán hegyes területein a nemezből csizmátis készítettek, melynek hegyes, gyakran felhajló orra volt és nem egyszer térdig is ért. A nőicsizmákat finomabb minőségű, rendszerint fehér nemezből szabták és száruk rövidebb ésszélesebb volt. A kemény, bőrtalpú lábbelit szattyánbőrdíszítéssel is ellátták. 7. A szőrlabda149
- Page 3 and 4:
KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
- Page 5 and 6:
Székely-, csángó-, palóc-, bese
- Page 7 and 8:
BevezetésEgy népet (etnikumot) te
- Page 9 and 10:
Írott források, amelyekből ismer
- Page 11 and 12:
2. Grúz források elsősorban a sz
- Page 13 and 14:
További bizánci forrás Nikolaosz
- Page 15 and 16:
A magyarok nevérőlA népneveket h
- Page 17 and 18:
nekünk nem ázsiai, hanem európai
- Page 19 and 20:
keresztény címzésű történetí
- Page 21 and 22:
5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
- Page 23 and 24:
Magyarországi Illés (Elias Hungar
- Page 25 and 26:
népével a Kárpát-medencébe ér
- Page 27 and 28:
A magyar őstörténet kulcsa: a be
- Page 29 and 30:
A hunok kultúrájáról- A hunok n
- Page 31 and 32:
embereknek írtak fel gyógyszereke
- Page 33 and 34:
Attila nagykirályAnnak az Attila-p
- Page 35 and 36:
A hun-magyar és a hun-székely „
- Page 37 and 38:
Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
- Page 39 and 40:
kazárok által említett Levedi t
- Page 41:
edénybe bort öntenek és hozzáve
- Page 44 and 45:
koronáztatja magát; ez a német-r
- Page 46 and 47:
megkezdhettek tervezett felfedező-
- Page 48 and 49:
Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
- Page 50 and 51:
Attila pedig a nagycsaládos falusz
- Page 52 and 53:
A honfoglalás és a magyarság meg
- Page 54 and 55:
A magyar őstörténet és a honfog
- Page 56 and 57:
Közép-Ázsiából származnak, ah
- Page 58 and 59:
Az avarok nyelvéről edények talp
- Page 60 and 61:
[VI. század], Propópiosz [490-562
- Page 62 and 63:
A szkíták („szittyák”) és a
- Page 64 and 65:
- Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
- Page 66 and 67:
A csángókMagának a „csángó
- Page 68 and 69:
nek” nevezik őket. A szabad jog
- Page 70 and 71:
kumisz, a kölesből erjesztett boz
- Page 72 and 73:
közben telepedett le. Kelet-európ
- Page 74 and 75:
A Kárpát-medencébe betelepített
- Page 76 and 77:
Máramarost lepték el. Nyomulásuk
- Page 78 and 79:
A török hadsereg utáni „dúlá
- Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
- Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
- Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
- Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
- Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
- Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
- Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
- Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
- Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
- Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
- Page 100 and 101: Ősi magyar népi hangszerek eredet
- Page 102 and 103: A cintányér (pontosabban: réztá
- Page 104 and 105: megértették, hogy ősi néptánc-
- Page 106 and 107: 3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
- Page 108 and 109: garoficát és az oficeraszkát. P
- Page 110 and 111: 108
- Page 112 and 113: Kr. utáni VIII. századból szárm
- Page 114 and 115: A magyarok ősvallásának kutatás
- Page 116 and 117: mos, megbántja a Nagyboldogasszony
- Page 118 and 119: A magyar hiedelemvilág „csudála
- Page 120 and 121: Ősköltészetünkről és a magyar
- Page 122 and 123: népköltészet a világ leggazdaga
- Page 124 and 125: Őseink játékaiA játék a művé
- Page 126 and 127: Őseink „szent” állatai: a tur
- Page 128 and 129: A griffA griff biológiailag két
- Page 130 and 131: és különleges életerővel bír.
- Page 132 and 133: alkalmából a keleten maradt magya
- Page 134 and 135: A „lovas kultúráról”. A lova
- Page 136 and 137: Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
- Page 138 and 139: A juhok tenyésztését teje, húsa
- Page 140 and 141: A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
- Page 142 and 143: - A parlagi lúd vagy házilúd ős
- Page 144 and 145: kát. Idomítani jóformán nem kel
- Page 146 and 147: és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
- Page 148 and 149: - kivéve az „úrvadászokat”,
- Page 152 and 153: könnyű és széttéphetetlen volt
- Page 154 and 155: Népművészetünk egyik gyakori al
- Page 156 and 157: temetkezéseiben bőven akadunk tul
- Page 158 and 159: A kopjafákA halál utáni élet ő
- Page 160 and 161: Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 162 and 163: Ősi magyar népművészeti stílus
- Page 164 and 165: A székelykapukat díszítéseik sz
- Page 166 and 167: A jurta „yurt” formában ősi t
- Page 168 and 169: Honfoglalóink temetői(Őseink tem
- Page 170 and 171: temetkezésnél a jurtákban való
- Page 172 and 173: munkálták ki és ezeket kapcsolt
- Page 174 and 175: Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
- Page 176 and 177: - Kertművelés, gyümölcsök. A l
- Page 178 and 179: írott források szerint a pannóni
- Page 180 and 181: - A kohászokról. A bronz Eurázsi
- Page 182 and 183: Társadalmi szervezettség ésréte
- Page 184 and 185: - Őseink következő társadalmi r
- Page 186 and 187: A regősök mindig férfiak voltak,
- Page 188 and 189: tárkony és a borsfű (földi vil
- Page 190 and 191: hit) alapfilozófiáját, amelynek
- Page 192 and 193: Őseink elsődleges itala természe
- Page 194 and 195: A ruhaanyagok egy része arab-perzs
- Page 196 and 197: Az övről csüngött le a szablya,
- Page 198 and 199: A honfoglalás kori nők éppoly al
- Page 200 and 201:
Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
- Page 202 and 203:
szerrel leterített egy harcost. Il
- Page 204 and 205:
A szablyáink használatáról a Wa
- Page 206 and 207:
3. A harmadik erény a csatában va
- Page 208 and 209:
mint területet, az országot, mint
- Page 210 and 211:
Hogy az immár szakmailag bizonyít
- Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya