11.07.2015 Views

A magyar ember

A magyar ember

A magyar ember

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

megemlíti, hogy „a keleti nomádok nemezzel fedett kocsikkal vonulnak, amelyekben lakni isszoktak”. Stein Aurél Hotanban megtalálta az első csodálatosan megmaradt festett jurtamaradványait a Kr.előtti 324-ből.Tulajdonképpen mi is a „nemez”? Összegubancolt birkaszőr. Az állati szőrök a víz, a hő ésmozgatás hatására minden kötő- és ragasztóanyag nélkül összeállnak. A nemez és anémet eredetű, kb. 150 éve német területről hozzánk elkerült „filc” azonos anyag; a nemezkézzel készül, a filc gépi termék (ezzel szemben a „posztó” gyapjúfonalból áll és szőtt). Apuli és a komondor ázott, zsíros, csatakos szőre összekoncolódik, összeáll. Erre mondja akunsági <strong>ember</strong>: „megkijecesedett a kutya szőre”. A belső- és közép-ázsiai török népeknél anemez neve „kijic”, régi elnevezése „namadis” volt. A honfoglalást követően a földműveléstérhódításával az átalakult életformák nem kedveztek a nemezmunkák fennmaradásának.Ezután a XIII. században beköltözött kunok újabb lökést adtak a nemezelésnek, de az időkfolyamán ezen anyag lassan jelentőségét vesztette. Manapság főleg a népművészek készíteneknemeztárgyakat részben dísznek, részben pedig használat céljaira. Olyan helyeken, ahol ősiracka-juhot újra tenyésztenek (pl. Alföldön), feléledt ezen ősi technológia és csodálatosanszép nemeztárgyakat (szőnyegeket, faliszőnyegeket, tarsolyokat stb.) készítenek.- A nemez alkalmazása. 1. A nemezt legnagyobb mennyiségben a nemezsátrak beborításáhozhasználták és ma is használják. Egy-egy jurthoz 150-200 juhnak egy évi teljes gyapjúhozamaszükséges. Új sátrat a menyasszony számára állítanak, az asszonyok megelégszenek a sátratborító nemezdarabok folytonos kicserélésével és javításával. A Kínai Évkönyvek leírásából ésősi türk énekekből tudjuk, hogy a jurt első alapanyagául az abban az évben megszületett elsőbirka gyapja szolgált. A mongolok jurt-készítéséről Marco Polo és Plano Carpini XIII.századi munkáiból értesülünk, de jó leírást ad róla Ibn Batuta XIV. századi arab utazó is.Ismerjük Timur (Tamerlán) (1336-1405) könnyen hordozható katonai nemezsátrát.2. Miként a hajlék a hozomány része és büszkesége, úgy az ágyat takaró és a földre egyarántletehető nemezszőnyeg is az volt. E takarók részben éjszakai takarózásra szolgáltak, amelyekbecsodálatos mintákat dolgoztak bele. A falakra feltett nemezsátrak nemezből kivágott éskörülvarrt mintáin „istenek” és totemek védték az <strong>ember</strong>t a gonosz szellemek és a szerencsétlenségekellen. 3. Gyakran használt tárgy a lovak nyeregtakarója vagy a nyereg alá helyezettizzasztója – kunsági nevén csakrakja, amelyet fehér, szürke vagy sárga mintával díszítettek.4. A pásztorok sokfelé viselnek nemezből készült kabátot, kepeneget; ez a viselet egyúttalrangjelző és státus-szimbólum is. Nyáron a melegtől véd, télen pedig az eső és a hó leperegróla és jól véd a hideg ellen. „Nem szabják, nem varrják, mégis ujja és csuklyája van” –mondják.5. A honfoglalás korában őseink fejviselete a gúlaszerű süveg volt, amelynek a karimájagyakran prémből készült. E süveg-viselet Európában a 900-as években nagy „divatot” indítottel, amely fénykorát az 1600-1700-as években élte, amikor az az asszonyok és a gyermekekfejére is rákerült. Az őseink által behozott kalpag-viselet – immár kalap néven – az 1800-asévekben visszajutott hazánkba és kiszorította a süveget. Vidéken a kalpag ezután is nemezbőlkészült; alföldi kalaposaink megőrizték az ősi nemezeléses technikát, de divatban maradt akun süveg és a túri süveg, amelyben – ha ügyes volt a mester – „a víz is megállt”. 6. Anemezcsizmát (vagy szőrcsizmát) gyakran meg is talpalták, hogy erősebb legyen. Ennek ősineve a botos volt. Rövidebb, bokáig érő változatát nevezték mamusznak, ha pedig a szőrcsizmátvékonyra készítették, akkor nemezharisnyát kaptak, amelynek régi neve kapca volt.Ez lehetett egy darabból vagy lábra csavart. Dagesztán hegyes területein a nemezből csizmátis készítettek, melynek hegyes, gyakran felhajló orra volt és nem egyszer térdig is ért. A nőicsizmákat finomabb minőségű, rendszerint fehér nemezből szabták és száruk rövidebb ésszélesebb volt. A kemény, bőrtalpú lábbelit szattyánbőrdíszítéssel is ellátták. 7. A szőrlabda149

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!