A magyar ember

lelkének kiengeszteléseként halotti tort ültek. A család őseinknél annyira megbonthatatlanegység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott. Őseink szerint az égi hatalmak nem mások,mint őseik szelleme. A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott:a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendőgyermek lelkére ügyeltek. A becsületes embernek hét ősét kellett ismernie. A kereszténységfelvételével az égi nagycsaládok rétegei lassan a múltba vesztek és kialakult belőlük arétegekre osztott mennyország. Az alsó rétegekben lakik az isteni lények többsége, felfeléhaladva egyre kevesebb lény tartózkodik, míg legfelül székel az Úristen. Ehhez a világosrendhez járul még hozzá a teremtéssel kapcsolatos hitvilágunk, miszerint ami létezik, aztteremtett dolognak képzeljük.- Az égig érő fa (életfa vagy világfa) népművészetünk leggyakoribb jelképe. Őseink látták,hogy a növények megszületése, növekedése és halála az emberek szeme előtt folyik le ésteljesen hasonlatos az ember életrendjéhez. Ám a növényzet tavasszal újraéled, viszont azember élete halálával véget ér. Márpedig az ember a vegetáció örök megújulását átviszi azemberre. Az emberek saját életét átvitték a fa életére, egy olyan fáéra, amely nem nyújtja azárnyékot, egy távoli, mesés helyen érleli gyümölcseit, ahová csak a kiválasztottak juthatnakel. Az életfa ágainak és virágainak a száma szigorúan megszabott, legleterjedtebb a hármaselosztás, de találkozunk annak többszörösével is. E fa ágai között ott van a Nap (a férfi), aHold (a nő szimbóluma). Nemegyszer az életfa az évente kiújuló szarvasagancsból indul ki,ami a folyamatos elmúlás és megújulás egységét fejezi ki. Az égig érő fa képzetét a töröknépek mind ismerik a következő elképzelés szerint: van a világon egy csodálatos fa, amelynekkilenc elhajló ága van. Ha az ágak elkezdenek kavarogni, abból támad a szél. Olyan csodálatosfa ez, hogy nemcsak a Hold jár el az ágai között, hanem a Nap is. A csodálatos fa olyanhelyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományban jártas ember találhatja meg, a közönséges embercsak hírét hallja, de látni nem láthatja.115