Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

Szendrei Julianna és Szendrei MáriaTantervek 1986 utánA tapasztalatok feldolgozása után az 1986-os korrekció ezeket az alapokatnem változtatta meg, csak korszerűsítette, s még gyermekközelibbétette. Szűkítette a számkört negyedik osztályban, még inkább hangsúlyoztaa szemléletformálást és tapasztalatszerzést a halmazok, logika,geometria, kombinatorika, valószínűség, statisztika témákban, csökkentvea követelményeket. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésévelmegkísérelte emelni a gondolkodás általános kultúráját.Az 1990-es években az iskolák ex-lex módon kezelték az 1986-os korrigálttantervet. A demokratikus könyvkiadás és a tanári szabadságszloge nek lehetőséget adtak a tanítási módszerek változatosságának megnyirbálására.Érdekes módon, az 1978-ban annyira furcsának tartott munkalapok,feladatlapok alkalmazása azonban általánossá vált. A tanár előkészítő,katalizáló, összegző munkája a tanítás során sok helyen elmaradt.Ezt a helyzetet mintegy súlyosabbá tette a szakfelügyelet rendszerénekátalakítása, majd annak fokozatos megszüntetése/elsorvadása. A tanárokeleinte örültek az ellenőrző testület eltűnésének, de a gyakorlati munkábansegítő, hírvivő, új ötleteket adó külső „munkatárs” hiánya lassankéntelbizonytalanító hatást eredményezett. Nemcsak az ellenőrző szakfelügyelőtűnt el a pedagógiai rendszerből, hanem a segítő, jó tanárt védőkülső szakértő is.Számos központi kezdeményezés indult a széttartani látszó tantervikeretek összehangolására. Szerencsés módon a matematika tantárgy esetébena Bolyai János Matematikai Társulat szakmai szerepe erősödött.Egyre népszerűbbé vált a matematika problémaközpontú tanítása (Burkhardt,1984; Szendrei, 2007; Kosztolányi, 2006). Összességében el mond ható,hogy az 1986-os korrigált tanterv az, amelyikre az iskolák ma is építikhelyi tanterveiket.A Nemzeti alaptanterv, a NATAz 1995-ben bevezetésre kerülő Nemzeti alaptanterv kiemelte a témakörökközül a gondolkodási módszerek alapozását, és valamennyi témakörtátható fejlesztési szemponttá tette. Központi feladattá emelte a gyerekekeltérő absztrakciós képességéhez való igazodást, a differenciált fejlesz-114