Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

Csapó Benő és Szendrei Máriaés felépítését érvényesítő formában is el kell sajátítaniuk a tanulóknak.Bár az első iskolai években a tanulók fejlődési sajátosságai és a képességfejlesztésszempontjai kerülnek előtérbe, sem az értelmi képességekfejlesztése, sem a gyakorlati problémák megoldására való felkészítésnem lehet eredményes a tudományos tudás értő elsajátítása nélkül.Az utóbbi évtizedekben ezek a célok egymással versengve jelentekmeg, hol egyik, hol másik vált divatossá, dominánssá, háttérbe szorítvamásokat. E projekt keretében feltételezzük, hogy az oktatás e célokategymással integrálva valósítja meg, ugyanakkor a diagnosztikus értékelésnekezeket differenciáltan kell kezelnie. A felméréseknek konkrétanmeg kell mutatniuk, ha egyik vagy másik dimenzióban lemaradás tapasztalható.A kötet első három fejezete az előzőekben említett három dimenzióelméleti hátterét, kutatási eredményeit összegzi. Az első fejezetbenTerezinha Nunes és Csapó Benő a matematikai gondolkodás fejlődésének,fejlesztésének és felmérésének pszichológiai kérdéseit tekinti át. Eza fejezet mutatja be a számokkal, mennyiségekkel való gondolkodás fejlődésénektermészetes folyamatát, melyet az eredményes matematikatanításstimulálhat, felgyorsíthat. A második fejezetben Csíkos Csaba ésLieven Verschaffel a matematikai tudás alkalmazásával és a matematikaiműveltséggel kapcsolatos kutatási eredményeket fogalja össze. A harmadikfejezet – Szendrei Julianna és Szendrei Mária munkája – azt vázoljafel, hogyan szerveződik a matematika mint tudományos diszciplína, mitanítható, és általában mit tanítanak ebből az iskolában, továbbá milyentartalmakat kínál a matematikai gondolkodás fejlesztése és a gyakorlatialkalmazások számára. Mindegyik tanulmány gazdag szakirodalmi háttérreépül, és részletes irodalomjegyzékük segítheti a későbbi fejlesztőmunkát is. A negyedik fejezetben Csíkos Csaba és Csapó Benő a tartalmikeretek kidolgozásának elméleti kérdéseit és gyakorlati megoldásait tekintiát, továbbá bemutatja a diagnosztikus mérések részletes tartalmainakkidolgozása során követett alapelveket. Ez a fejezet teremt kapcsolatotaz elméleti fejezetek és a részletes tartalmi leírások között.A leghosszabb, a kötet terjedelmének felét kitevő ötödik fejezet tartalmazzaa diagnosztikus értékelés részletes tartalmi kereteit. Ennek a fejezetnekaz a funkciója, hogy megalapozza a mérőeszközök kidolgozását,a feladatok elkészítését. A mérés tartalmait az említett három dimenziószerint csoportosítja. A diagnosztikus értékelés tekintetében az iskola14