Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

2. A matematikai műveltség és a matematikatudás alkalmazásatartalma az, ami az ilyen felületes stratégiákat kiváltja, hanem inkábba tanártól (és az iskolarendszer egyéb szereplőitől) kapott visszajelzések astratégiák alkalmazásának kielégítő voltáról. Sok tanár négy, illetve ötlépésből álló feladatmegoldó stratégiát tanít, amelyekkel sikeresen megoldhatóka szöveges feladatok (pl. a megfelelő adatok összegyűjtése,a szükséges műveletek megnevezése, a művelet végrehajtása, a megoldáshangsúlyozása). Az ilyen stratégiák tanítása csak akkor üdvözlendő, ha estratégiák értelmessége, valamint rugalmassága (illetve adaptivitása)fenntartható.Realisztikus szöveges feladatokA tanulók realisztikus szövegesfeladat-megoldását a korábbi hagyományosmódokhoz képest rugalmasabban és dinamikusabban kell értékelni(Streefl and és van den Heuvel-Panhuizen, 1999).A „realisztikus” fogalmat a holland RME definíciója szerint használjuk.Egy realisztikus feladat esetében a tanulóktól elvárják (és sok esetbenmegkövetelik), hogy mentális reprezentációikat és modelljeiketa feladat megértésére és megoldására használják. Felhívjuk a figyelmet,hogy a realisztikus fogalom a mentális képekre vonatkozik, amelyeka feladat megfelelő reprezentációjának eszközei. A mentális képek aktiválásaés használata azonban nem szükségképpen jelenti azt, hogy a feladatrealisztikus. Cobb (1995) értelmezése szerint két kétszámjegyű számösszeadásához a tanulónak nem kell szituációs képeket mozgósítania,noha bizonyára használ képeket az összeadási folyamatban. A realisztikusés pszeudo-realisztikus szöveges feladatok megkülönböztetésébena szituációspecifikus képek fogalma lehet a segítségünkre.Hogyan különböztessük meg a realisztikus szöveges feladatokat a prototípusos,illetve a pszeudo-realisztikus feladatoktól? Egyetértünk Hiebertés mtsai (1996) megállapításával, hogy önmagában egyetlen feladat semlehet rutin jellegű vagy problematikus. Egy feladat annyira válik problematikussá,amilyen mértékben és eszközökkel problematikusként kezeljük.Ugyanígy, egy szöveges feladat annyiban válik realisztikussá, amennyibenképessé teszi a tanulókat a valódi világban szerzett tapasztalataikonalapuló mentális képeiknek az alkalmazására. Inoue (2008) azt ajánlja,hogy segítsük a tanulókat, hogy problémamegoldásban képesek legyenek85