Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

2. A matematikai műveltség és a matematikatudás alkalmazásaBoaler (1994) feminista szemszögből bírálta az ún. pszeudo-rea lisztikusmatematikai szöveges feladatokat. Bár sok feladat egyformán furcsaa fiúk és lányok számára, Boaler kutatásában a hagyományos tanulásikörnyezetben a lányok jobban szenvedtek a látszólag valóságos feladatoktól,mint a fiúk. Tanulmányaiban komolyan kifogásolja és leleplezi ezta hagyományos megközelítést, amely figyelmen kívül hagyja a tartalomszerepét. Az iskolai matematikai szöveges feladatok fő problémája, hogyfelfüggesztik a valóságot, és figyelmen kívül hagyják a józan észt, amikorátlépnek a szöveges feladatok műfajába. Boaler (1994) szerint ez a nehézségleküzdhető akkor, ha az oktatási módszerekben áttérünk a folyamat alapútanulási környezetre. A folyamat alapú tanulási környezet, ahol mindendiák nyitott problémák megoldásán dolgozik, és bátorítást kap a matematikatanulmányozására és felfedezésére, csökkenti a nemek közötti különbségeketa matematikai teljesítményekben. (lásd még Boaler, 2009).Az osztálytermi szöveges matematikai feladatoknak lehet egy másikolyan oldala, amely akadályozza a tanulók fejlődését. A törtek tanulásasorán Mack (1990) azt tapasztalta, hogy a feladatok sorrendje nem felelmeg annak, ahogyan a diákok előtanulmányai segítenék a törtek megértését.Konkrétan, a 6. osztályos tanulónak bőséges előzetes tapasztalatavan a törtekkel kapcsolatban, és gyakran használja a részekre osztást(vagyis mennyiségek részekre való felosztását), ezért viszonylag könynyenmegérti az olyan törteket, amikor a számláló nagyobb, mint a nevező.Az ilyen törteket tartalmazó feladatok azonban a tankönyvek törtekkelfoglalkozó fejezeteinek a legvégén szerepelnek.Hasonló problémát fedezett fel Lampert (1986) a szorzással kapcsolatban.Rámutatott, hogy a diákok gondolkodásában a szorzás bonyolultabb,mint az ismételt összeadás. Ha az oktatás során az egyén szorzásravonatkozó mentális modelljét összeadási műveletekre korlátozzuk, a tanulókésőbb nem lesz képes megérteni a folyamatos mennyiségekkelvégzett szorzást. Lampert és Mack kutatási eredményei szépen alátámasztjáka matematikaoktatás legújabb, általánosabb elveit, mint pl. azRME matematizálási koncepcióját. Ugyanezt támasztja alá Schoenfeld(1988) eretnek nézete a jól megtanított leckék veszélyéről: a matematikafelépítésében a gondosan végrehajtott lépések sorrendje azt az üzenetetközvetíti a tanulóknak, hogy a (matematikai) pontosság az, ami számít,és nem magának a matematikának a gyakorlása. Az utcai gyermekárusokkörében végzett kutatás dokumentálta, hogy a diákok tapasztalatai milyen73