Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

Csíkos Csaba és Lieven VerschaffelA szocio-matematikai normák kialakulása és speciálisan a valóságnaka szöveges feladatmegoldásban játszott szerepe jobban megérthető a szociológiaés a nyelvészet tárgykörébe tartozó néhány elmélet fényében.Cooper (1994) sikeresen használta fel Bernstein iskolai tudáskódjait ahhoz,hogy megkülönböztesse a józan észen alapuló tudást az iskolai tudástól(más néven a mindennapi tudást az ezoterikus tudástól). Bernsteinérvelése szerint a gyerekeket már iskolai pályafutásuk nagyon korai szakaszábanelbátortalanítják attól, hogy a józan ész adta tudásukat összekapcsoljákaz iskolai tudással. Még ma is találkozhatunk azzal, hogy aziskolai siker bizonyos mértékig attól függ, hogy a tanuló mennyire hajlandókizárni a józan észen alapuló tudását mint információforrást a matematikaifeladat megoldásakor. Cooper és Dunne (1998) felhasználtákBernstein és Bourdieu meglátásait is az iskolai (és matematikai) teljesítménybenlehetséges társadalmi osztálykülönbségekről. Ezek a különbségekaz iskolai szituációkban megkövetelt kulturális erőforrásokhoz valóhozzáférés viszonylagos hiányának tulajdoníthatók. A Bourdieu által bevezetetthatékony fogalom, a „gyakorlati érzék” (feel for the game) felhasználhatótársadalmi osztálykülönbségek magyarázatára néhány standardizáltmatematikai tételnél. Az egyik meglepő példa az ún. „tenisz”-feladat (2.2. ábra).David és Gita csoportja vegyespáros teniszversenyt rendez. Egy fiútegy lánnyal kell párosítani. Az egyik táskába beteszik a három fiúnevet,a másikba a három lánynevet.DavidRashidRobKatyAnnGitaAdd meg a fiúk és lányok párosításának összes lehetséges változatát!Írd le a párok neveit. Egy párt előre megadunk.Rob és Katy2.2. ábra. A „tenisz”-feladat (Cooper és Dunne, 1998, 132. o.)76