Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez

2. A matematikai műveltség és a matematikatudás alkalmazásaA tanulók teljesítményének részletes elemzése és az interjúátiratokmegmutatják, hogy a „gyakorlati érzék” jelenség hogyan magyarázza atársadalmi osztálykülönbségeket. Az ezoterikus matematikai érvelésnélvilágos, hogy a gyerekek neve és nemzetisége nem releváns adat a feladatszempontjából. Ezek a gyerekek azonban három „realisztikus” pártalkottak abban az értelemben, hogy a három pár különböző volt; mindegyiknevet csak egyszer használták. Cooper és Dunne szerint az ilyentípusú feladat felveti az egyenlőség problémáját, vagyis az oktatásban azegyenlő lehetőségek kérdését. Szintén Boaler (2009) elemezte és kritizáltaazt, hogy a matematikai szöveges feladatok általánosságban hogyanokoznak egyenlőtlenségeket (nem, társadalmi osztály stb. szempontjából).Más empirikus eredmények rámutatnak, hogy 3. osztályban a történetetelbeszélő szöveges feladatok (vagyis ahol a számok és viszonyaik egyelbeszélő történetbe vannak beágyazva) kihívást jelentenek a tanulókszámára (Jitendra, Griffi n, Deatline-Buchman és Sczesniak, 2007). Mindazonáltal3. osztályban a szövegesfeladat-megoldás jól jellemzi az általánosmatematikai jártasságot (Jitendra, Sczesniak és Deatline-Buchman,2005).A kultúrának a matematikai teljesítményben játszott szerepe a nyelvikompetenciát is magába foglalja. A szöveges matematikai feladatok megértéséhezaz egyénnek képesnek kell lennie szemantikailag elemezni afeladat nyelvi elemeit, valamint megnevezni a fontos és felesleges részeket.Elbers és de Haan (2005) multikulturális osztályokat tanulmányozott,hiszen ezekben különösen fontosak a szöveges matematikafeladatoknyelvi elemei. Azt találták, hogy a szövegértés nyelvi problémáinak megoldásáhoznem elegendő a szó köznapi jelentésére való utalás, a beszélgetések(és a tanulók segítségkérő magatartása) inkább a fogalmak speciális,matematikai kontextusú jelentésére irányultak. A szöveges feladatokműfajának és kontextusának megértése elsőbbséget élvez a szövegektisztán szemantikai megértésével szemben, ezt Morales, Shute és Pellegrino(1985) is alátámasztották, akiknek vizsgálata szerint nem bizonyíthatóa nyelvi hatás sem a megoldás pontosságára, sem a szöveges matematikafeladatokkategorizálására – kutatásukban mexikói-amerikaiakszerepeltek. Mindazonáltal jól dokumentált adatok bizonyítják, hogya szöveges feladat nyelvi jellemzői bizonyos mértékig befolyásolják amegoldási folyamatot (pl. az ‘ezekből’ fogalom befolyásolhatja a megfelelőmentális reprezentáció kialakulását, lásd Kintsch, 1985).77