doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

2.9.3. Elhatárolás alapú szemlélet egyes országok államszámviteli rendszerébenAz elhatárolás alapú szemlélet terjedését országonként vizsgálva további összefüggésekfedezhetőek fel. A következőkben néhány európai állam államszámviteli rendszerét mutatombe, az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásán keresztül. A mintába az államszámviteljellegzetes trendjeit mutató országok kerültek be.Célom az elhatárolás alapú módszertan térnyerésének jellemzése a vizsgált országokban.Az országokat négy csoportban vizsgálom. Az első csoportba a fejlett államszámvitelirendszerrel 114 rendelkező államok tartoznak. A második csoportot a fejlett államokat követőországok alkotják. Külön vizsgálom Németország példáját, ennek sajátosságai miatt. Végül anegyedik csoportban a kelet-európai államok sajátosságait elemzem. Minden kategóriábólegy-egy olyan ország példáját, amely jól érzékelteti adott csoportba tartozó országokjellemzőit. 115A fejlett államszámvitellel rendelkező államokAz első csoportba tartozik Svédország Anglia és Franciaország. E három ország jár élenEurópában az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásában. Az élenjáró országok közülSvédország példáját mutatom be.Svédországban került sor elsőként Európában az elhatárolás alapú szemlélet adaptációjáraaz államszámvitel területén. A svéd közszféra nyitottságából fakadóan az érdekeltekfogékonyak voltak a modernizációs ötletek iránt.A módszertan bevezetése eltérő időpontban történt helyi és központi szinten. A svédönkormányzati rendszerben az új technika adaptációja 1986-ban, míg központi szinten 1993-ban kezdődött el. Az önkormányzati rendszerben a változásokat az ÖnkormányzatokSzövetsége és a Megyei Érdekvédelmi Szövetség kezdeményezte. A folyamat meghatározóidőpontját jelentette 1997, ekkor került elfogadásra az Önkormányzatok számvitelirendszeréről szóló törvény. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az államszámvitelhelyi szinten az elhatárolás alapú módszertan szerint épül fel. A törvény részletesenszabályozza a fontos témaköröket, mint például az eszközök értékelését, az értékcsökkenéselszámolását, a tranzakciók rögzítésének időpontját, a beszámoló felépítését, a mérlegsorokértékelését és a jövedelem kimutatás tartalmát.114 A fejlettség fokát az elhatárolás alapú módszertan alkalmazásának kiterjedtsége alapján értelmezem.115 Természetesen eltérések is kimutathatók az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásában az egy csoportbatartozó országok esetén is. Mindezek bemutatása érdekében a 8. számú mellékletben további ország példák istalálhatók. E különbségek összefoglalását a 2.9.4. alfejezet adja.95