doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A lakosság információs igényeAz érdekeltek között negyedik csoportként jelenik meg a lakosság. Az állam által ellátottfeladatokkal kapcsolatban a társadalom tagjai joggal fogalmazhatják meg a következőelvárásokat:- a közpénzek felhasználása során a korrupció és a sikkasztás lehetőségénekmegszűntetését,- a közpénzek felhasználása során a törvényi előírások betartását,- a közpénzek hatékony felhasználását,- a közpénzeket kezelő szervezetek és személyek elszámoltathatóságát.A társadalom információs igénye viszonylag egyszerűbben kielégíthető, mint a többiérdekcsoporté. A társadalom számára a fő kérdés a kormányzat „eredményessége”, azaz abefizetett közpénzekkel hogyan gazdálkodott. Ebből a szempontból a társadalom tagjaitelsősorban a költségvetés kiadási oldala érdekli, vagyis mely feladatokra mennyit költött akormányzat és ezek milyen hozamokkal, előnyökkel jártak.A társadalom számára kevésbé fontosak a különböző egyenlegek lévén, hogy jellemzőenkevésbé járatosak a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben. 35 Az állampolgárok számáraelsősorban a költségvetési beszámolók és a költségvetéssel összefüggő közérdekűinformációk bírnak kiemelt jelentőséggel. Alapvető fontosságú a beszámolókhozzáférhetősége. Emellett a beszámoló tagolása, érthetősége és információtartalma bírkitüntetett jelentőséggel. Az állampolgárok számára továbbá a korrupciós ügyletek kiszűréseis alapvető fontosságú.Az utóbbi évtizedekben az államháztartás gazdálkodási környezete dinamikusan változott.Mindez jelentősen befolyásolta az érdekeltek információs igényét is.2.1.2. Az információs igények változásának hatása az államszámvitel alapelveireA tradicionálistól a modern költségvetési logika irányába való haladás értelmezhető azinformációs rendszer működtetési elveinek változásaként is. A különböző időszakokbanérvényes működtetési elvekből vezethetők le az államszámvitel által követett alapelvek.Az információs rendszerrel szemben megfogalmazott általános elvek közé a következőktartoznak:35 Például a beruházások összköltsége kevésbé értelmezhető a társadalom tagjai számára. Ehelyett a fő kérdés,hogy milyen beruházások valósultak meg (pl: öt iskola felújítása történt meg 500 millió Ft összköltséggel.)30