doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Értelmezése szerint a kvázi fiskális szervezetek önálló jogi egységekként működő, egyéb nempiaci termelést végző nonprofit szervezetek, amelyeket a kormányzat irányít, és alapvetőenfinanszíroz. A nem piaci jelleg megállapítására az 50%-os szabály alkalmazandó. Enneklényege, hogy adott szervezet nem piaci típusú, amennyiben a felmerült költségek legalább50%-ban az állam fedezi, vagyis az értékesítési ár maximum 50%-os részt képvisel.E szervezeti körnek a kormányzati szektorban való szerepeltetése különböző érvekkelindokolható. Ha valamely vállalkozás tevékenységének finanszírozása túlnyomórésztköltségvetési forrásokból történik, akkor a kormányzati kiadások között e tételeket isszerepeltetni kell. Nem lehet a kvázi fiskális tevékenységeket nem létezőnek tekinteni, hiszena fiskális célok teljesülése szempontjából e források is fontosak. Az állami kiadás egyiksajátos formája az állami kötelezettségvállalás. Ezek értéke is jelentősen befolyásolja aköltségvetés pozícióját, hiszen a kötelezettségvállalások általában tényleges kiadásként ismegjelennek. A pénzügyi helyzetet befolyásolják, igaz nem azonnal, hanem valamikor ajövőben. A költségvetésen kívüli szervezetek deficitje is meghatározó lehet a költségvetésegyenlege szempontjából, hiszen az állam e hiány finanszírozását felvállalhatja, és bizonyosesetekben az ellátás biztonsága érdekében ez explicit módon is megjelenik. Továbbiindokként említhető e szervezetek kormányzati szektorba való bevonása, hogy az államitámogatások torzíthatják a piaci szabad versenyt. (KSH, 2005.)A kvázi fiskális szervezetek között két csoport különböztethető meg, a pénzügyi és a nempénzügyi intézmények. E szervezetek tevékenysége jellemzően nehezen sorolható be afiskális funkciók szerint.A közszektor magába foglalja az összes nem piaci tevékenységet folytató szervezetet,vagyis jóval szélesebb kategória, mint a kormányzati szektor.Az SNA értelmezése szerint adott szervezet besorolása két döntő kritérium alapjántörténik, ezek a piaci versus nem-piaci működés és a közfinanszírozás illetve irányításmértéke. Ezek alapján a közszektor a közigazgatási szektorból, a közszektorbeli non-profitintézményekből, a magán non-profit intézményekből és a vállalati közszektorból áll. Aközszféra GFS szerinti értelmezése a kormányzati szektor egységei mellett magába foglalja aköztulajdonban lévő vállalatokat.Az ESA95 módszertan szerint a közszektor szervezetei közé tartoznak a központi, állami,regionális és helyi államháztartási szervezetek, a közjog által szabályozott szervezetek,valamint az egy vagy több államháztartási szervezetből vagy a közjog által szabályozottszervezetből létrejött egyesülések.45