doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

magasabb költségei azonban megtérülnek a kormányzati szektor transzparens gazdálkodásaáltal. (P. Kiss, 1998.)Mindhárom módszertan kapcsán alapvető kérdés a mérés keretének meghatározása. Ebbőla szempontból fontos elkülöníteni az államháztartás, a kormányzati szektor és a közszektor 56fogalmát. E fogalmak jelentik a statisztikai rendszer elemeit.Az államháztartás kereteinek definiálása a szakirodalom szerint két oldalról lehetséges, azegyik az intézményi jellegű, a másik pedig a funkcionális szemléletű megközelítés. (P. Kiss,1998.) A kétféle megközelítés eltérő eredményekre vezet. Ez egyrészt abból következik, hogyaz államháztartás keretében működő intézmények nemcsak állami feladatokat látnak el,hanem piaci tevékenységet is végeznek sok esetben, az ezzel kapcsolatos elszámolások pedigtorzítják a mérést. Másrészt ennek fordítottja is gyakran előfordul, amely szerint nemköltségvetési intézményen, hanem piaci szervezet keresztül történik adott állami feladatellátása.A Nemzeti Számlák Rendszerének logikája két szempontot ötvöz, a funkcionálisosztályozás során az államháztartás szervezeti megközelítésű adatait bontja fel funkciókszerint. Az elsődleges információforrás az államháztartás intézményeinek adatai.Megállapítható, hogy a tisztán fiskális funkciók nem határolhatóak el egyértelműen. Az SNArendszer ily módon nem képes a funkcionális szemléletű adatok valóságnak megfelelőelőállítására. Az SNA az államháztartás elemei között a hagyományos alrendszereket vesziszámba. A GFS szemlélet szintén az SNA által alkalmazott módon értelmezi azállamháztartási szektort. (P. Kiss, 1998.)Az ESA rendszere az államháztartás fogalma alatt azon egységek összességét érti, amelyekolyan tevékenységek igazgatását és finanszírozását végzik, melyek célja főként a közösségjavát szolgáló nem piaci termékek előállítása és ilyen jellegű szolgáltatások nyújtása. 57A kormányzati szektor az általános definíció szerint magába foglalja az államháztartáshoztartozó egységek mellett a kvázi fiskális szervezeteket is.A kormányzati szektor jellemzően hármas tagolásban jelenik meg a GFS módszertanban.A kormányzati szektor részét képezi a központi kormányzat, az állami szektor és a helyiönkormányzatok.Az ESA95 szerint a kormányzati szektor négy alszektorból áll: a központi és a tartományikormányzatból, az önkormányzatból és a kötelező társadalombiztosítási alapokból.56 E fogalmak angol megfelelői sorrendben: general government, governmental sector és public sector.57 Kivételt képeznek azok a közcélú termelők, amelyek vállalatokként alakultak, vagy amelyek önálló jogiegységként működnek, illetve azok a kvázi-vállalatok, amelyek a nem pénzügyi vagy a pénzügyi vállalatokszektorába sorolandók. (KSH, 2005.)44