13.07.2015 Views

doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Franciaországban az erős centralizáció illetve Svédországban a modernizációs technikák irántinyitottság.Ezzel szemben az új módszertan terjedését több tényező is gátolja. Ezek közé tartozik aszakértelem hiánya, a tradicionális költségvetési logikához való ragaszkodás, az érdekeltekelutasító magatartása, a nem megfelelő informatikai háttér és az államszámvitel elemeinek,technikáinak helytelen illesztése. E jellemzők többsége megfigyelhető a fejlett államokatkövető országoknál.Megállapítható, hogy azon országok haladtak gyorsabban az elhatárolás alapú szemléletadaptációjával, amelyek jobban tudták kezelni az akadályozó tényezőket. Továbbásikertényezőnek számít az is, hogy a költségvetési folyamat átalakítása, rugalmasabbá tételemilyen mértékben és sebességgel zajlott le.Megjegyzendő azonban, hogy Anglia és Svédország közszférájának kultúrája a nyolcvanasévekben sokkal inkább megfelelt az elhatárolási módszertan bevezetésének. Így e két államsokkal kevesebb buktatóval szembesült az adaptációs folyamatban.Az egyes országokban eltérő időpontban kezdődött el az elhatárolás alapú szemléletbevezetése. Ez alapján három fő időszakot lehet megkülönböztetni. Az első időszakot anyolcvanas évek jelentik. Ekkorra tehető az új módszertan megjelenése és kibontakozása. Amásodik korszakban, vagyis a kilencvenes években, kezdődött el az elhatárolás alapúszemlélet elterjedése nemzetközi szinten illetve az egyes országok államháztartásánakkülönböző alrendszereiben. A harmadik időszak a kilencvenes évek végétől kezdődik ésnapjainkban is tart. Ezen időszakra az adaptáció eredményeinek értékelése illetve a szemlélettovábbi lassú terjedése jellemző.Az államszámvitel reformja a vizsgált országokban eltérő orientáció szerint történik. Atop-down és a bottom-up szerveződés egyaránt jellemző nemzetközi szinten.9. táblázat: Az államszámviteli reform szerveződésének módszere.Államszámviteli reform orientációjaTop-down jellegűBottom-up jellegűFranciaországSpanyolországOlaszországAngliaSvédországHollandiaForrás: Saját szerkesztés.Az orientáció típusa jellemzően a politikai és jogi környezet függvénye. Ha az elhatárolásalapú szemlélet iránt megfelelő fogadókészség mutatkozik, akkor a bottom-up szerveződés acélravezető. Ebben az esetben is szükséges a kormányzat és a parlament támogatása, azonban108

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!