doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A kormányzat tevékenysége feletti hatékonyabb kontroll érdekében jelentősen növekedetta parlament szerepe a költségvetési folyamatban illetve a kormányzat részletesebb és újszerkezetű beszámolót köteles összeállítani.A 2001-es költségvetési törvényben újdonságként jelent meg a jövőbeli kötelezettségekmegjelenítésének kötelezettsége és a ráfordítások programonkénti illetve szervezetiegységenkénti csoportosítása.A francia költségvetés nagyon sok költségvetéshez kötődő alapot finanszíroz. Ide tartoznakpéldául a nyugdíj-, az egészségügyi-, a munkanélküliek ellátását finanszírozó- és acsaládtámogatásokat folyósító alapok. 2001 előtt ezen alapok gazdálkodásáról a parlamentnem kapott információkat, tulajdonképpen költségvetésen kívüli alapként működtek. (OECD,2004.) Különösen az egészségügyi és a szociális alapok gazdálkodnak jelentős nagyságrendűelőirányzatokkal, így ezek bevonása a zárszámadásba mindenképpen indokolt volt. Aköltségvetési törvény módosítása azonban már előírja az off-budget tételek 212 költségvetésbeintegrálását. A jogszabály tehát rendelkezett a konszolidáció e területéről.Hasonlóan az előzőekben bemutatott ország példákhoz, Franciaországban is növekedett adecentralizáció mértéke. Az önkormányzati rendszer további feladatokat és finanszírozásiforrásokat kapott. Emellett a felelősségi rendszer is tovább erősödött. A helyiönkormányzatok által finanszírozott szervezeti egységek gazdálkodási autonómiája méginkább kiteljesedett. A gazdálkodás növekvő szabadságát kifejezi az előirányzatokfelhasználásának nagyobb rugalmassága. (OECD, 2004.)Franciaországban a költségvetési információs és kontroll rendszer reformjából vezethető leaz államszámvitel fejlesztésének szükségessége. A korábban alkalmazott módosítottpénzforgalmi szemlélet nem volt képes megfelelni a megváltozott körülményeknek éselvárásoknak.A 2001-ben elfogadott Költségvetési törvény meghatározta azt, hogy az államszámviteláltal alkalmazott technika az elhatárolás alapú szemlélet. Ezt követően kezdődött el azadaptációs folyamat. Az új szemlélet bevezetése jellemzően top-down módon történt, vagyis akormányzat és a parlament törekvései jelentik a fő hajtóerőt.Az adaptáció első lépésben az önkormányzati rendszerben történt meg. Ekkor még akormányzati szinthez tartozó intézmények a felkészülés időszakában voltak. Azönkormányzatok államszámviteli rendszerének reformjában a CNC, azaz a NemzetiSzámviteli Intézet és az Állami Számvevőszék játszott fontos szerepet. A CNC vállalta, hogy212 Másképpen költségvetésen kívüli tételek.46