doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A Helden által vizsgált tanulmányok többsége, közel 60%-a, esettanulmány jellegű. Ezekjellemzően az államszámvitel koncepcióival, technikáival illetve aktuális felhasználásimódjaival foglalkoznak. A jövőbeli előrelépés lehetőségei kevésbé kerülnek tárgyalásra.Továbbá az alkalmazott számviteli módszertan hatásai nagyon ritkán kerülnek bemutatásra azegység gazdálkodásának más területeire vonatkozóan.Az elhatárolás alapú szemlélet irodalmában kitüntetett szerepet töltenek be az adaptációsikerességét elemző tanulmányok. Jellemzően összehasonlítják a korábbi és az adaptációtkövető helyzetet az államszámviteli rendszer vonatkozásában. Ezek is jellemzően egy-egyterületet vizsgálnak, mint például az elhatárolás alapú szemlélet adaptációjának sikerességikritériumait (Christiaens, 1999.), (Christiaens és Peteghem, 2007.), az eszközértékelésmódszertanát (Henderson és Peirson, 1983.), (Pallot, 1992.), (Johnstone és Gaffikin, 1996.),az érdekeltek információs igényét, az egységköltség kalkulációjának módszerét (Parker ésGuthrie, 1993.), (Aiken és Capitano, 1995.), (Hodges és Mellett, 1998.), (Groot, 1999.), astandardok jelentőségét (Brorström, 1998.), (Baskerville és Newby, 2003.), (Jones ésPendlebury, 2004.) vagy a beszámoló felépítését. (Christensen és Mohr, 2003.), (Stanley,Jennings és Mack, 2008.), (Pessina és tsai., 2008.)Az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásának szükségessége a szociológiai intézményiszemlélet alapján is igazolható. Az elmélet az államháztartás szervezeteinek magatartásátvizsgálja. Fő megállapítása szerint a gazdasági racionalitás nem teljesen magyarázza azintézmények viselkedését. Mindez inkább a szabályok, a szokások, a hatalmi viszonyok és akülső illetve belső nyomások függvénye. Az intézményi szemlélet a külső nyomással és aszabályok változásával indokolja az elhatárolás alapú szemlélet bevezetését. (Lapsley, 1994.),(Scott, 1995.), (Ferlie és Fitzgerald, 2002.), (English et al., 2005.)Eltérő vélemények fogalmazódnak meg a szakirodalomban arról is, hogyan kellenefelépíteni az államháztartáshoz tartozó szervezeti egységek elemi beszámolóit. Jellemzően kétnézőpont fogalmazódik meg.Az egyik szemlélet szerint szektorsemleges szabályozásra lenne szükség, azaz ugyanazonszabályokat kellene alkalmazni a közszférában, ezen belül az államháztartásban, mint amagánszféra vállalatai esetén. Előnye a beszámolók összehasonlíthatósága lenne. (Micallef ésPerson, 1997.), (McGreggor, 1999.) E nézőpont túlzottan negligálja az államháztartásgazdálkodásának egyedi jellemzőit, álláspontom szerint ily módon nem valósítható meg abeszámolórendszer átalakítása. Mindez további alapot jelentene a valós helyzet elfedésére és anyilvántartások befolyásolására.73