doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Második lépésként, szintén ebben az évben az Ötv.-ben megjelent a hitelfelvételi korlátértelmezése. Az Ötv. 88. § 2. bekezdése értelmében „az adott évi adósságot keletkeztető éveskötelezettségvállalásának mértéke a korrigált saját bevétel”. A törvény értelmezésében akorrigált saját bevétel a rövid lejáratú kötelezettségek adott évre eső értékével csökkentettsaját bevétel 70%-a.Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a törvényi szabályozás céljával egyet lehet érteni,azonban kevésbé jelent effektív szabályt. Több ponton is bírálható e paragrafus tartalma.Vigvári András tanulmányában részletesen elemzi a korlát hatékonyságának kérdését. Háromszempontból bírálható e szabály tartalma.Egyrészt problémát jelent, hogy a számítás alapját jelentő saját bevételek értékét egyébtörvényi előírások felülírhatják. 132 Másrészt a kilencvenes évek óta a pénzügyi piacokonszámos innováció jelent meg, a kötelezettségvállalás módja nem feltétlenül csak hitelfelvételformájában jelenhet meg. 133 Harmadrészt a szabályozás korlátját jelenti a likviditási hitelkivételként való definiálása. Az önkormányzatok sok esetben e szabályozást kihasználva aműködési költségvetés adott évi hiányát beruházási hitelből finanszírozzák. Azonban kérdéseshogyan tudnak eleget tenni adósságszolgálati kötelezettségeiknek. (Vigvári, 2007.)A törvényi szabályozás itt is visszaigazolja az információs rendszer elégtelen működését.A szabályozás a pénzforgalmi kategóriákra épít, ebből is jellemzően a bevételeket veszialapul. Látszik a szándék az önkormányzat tényleges teherviselő képességénekmeghatározására, azonban mindez több okból sem tud megvalósulni.Problémát jelent, hogy a szabályozás nem veszi figyelembe a bevételek teljes körét.Ugyanez a helyzet a kiadások esetén is. Sokkal célravezetőbb lenne valamennyi bevétel éskiadás szembeállítása, a jelenlegi pénzforgalmi kimutatás megfelelő szerkezetben valóprezentálásával. E célt szolgálhatná a cash-flow kimutatás bevezetése a nettó működésipénzáram kiszámítása érdekében. Ebből világosan kiolvasható lenne az adott önkormányzatadósságkapacitása. Ezáltal nem lenne szükség külön százalékos küszöb meghatározására.A jelenleg alkalmazott pénzforgalmi szemlélet mellett a rövid lejáratú kötelezettségekértéke csak becsülhető. Számos tétel kimarad a kalkulációból. Ide sorolhatóak a feltételeskötelezettségvállalások, az önkormányzati tulajdonú vállalkozás érdekében vállaltkötelezettségek vagy a PPP konstrukciók esedékes törlesztő-részletei. Ezeket ugyan a mérlegmellékleteként jelenleg is be kellene mutatni, azonban mindez ritkán történik meg. Jellemzően132 Mindez több esetben is előfordult. Ilyen volt például a személyi jövedelemadó helyben maradó arányánakmódosítása, az egyes helyi adónemekben bekövetkezett változások, illetve az illetékbevételek telepítésénekkérdése.133 Példaként említhető a faktoring, a speciális lízingtípusok és a halasztott törlesztésű kötvénykonstrukciók.119