doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

evételek esetén is alkalmazható e módszer. Példaként említhető a kivetett bírságok, a kapottosztalék vagy a pénzügyi eszközökkel végzett műveletekből származó bevételek.A követelések értékének ismerete fontos információt jelent a menedzsment számára. Azegység vezetése ez alapján értékesítési döntéseit befolyásolhatja, illetve nyilvánvalóvá válikintézkedési kötelezettsége a kinnlevőségek csökkentése érdekében. Egyúttal a követelésekmegfelelő részletezettségben való nyilvántartása a „vevői tartozások” elemzését is lehetővéteszi.A pótlólagos információk között hangsúlyos szerepet tölt be a kötelezettségekkategóriájának megjelenése. Az elhatárolás alapú szemlélet a különböző kötelezettségelemekhatását nyilvántartja és bemutatja. A kötelezettségek között a feltételeskötelezettségvállalások, a hosszabb időtávú pénzügyi tranzakciók és a termék illetveszolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségek kiemelt kezelést igényelnek. Mindeznagymértékben segíti a költségvetés tervezésének folyamatát.Kiemelt szerepet játszik az elhatárolás alapú szemlélet esetén a követelések bevételekké,illetve a kötelezettségek költségekké való átalakulása. E folyamat időbeliségéről is tájékoztat,javítva a gazdasági döntések információs hátterét.Az elhatárolás alapú szemlélet minden a gazdálkodást érintő tranzakciót rögzít, és ezekhatását is bemutatja. E módszertan szerint az értékcsökkenés, mint költségelem jelenik meg,és beépül egyes feladatok ellátásának összköltségébe. Az amortizáció tehát ebben az esetbenmár valós gazdasági tartalommal bír. Az eszközök bekerülési értéke a gazdálkodásfolyamatainak megfelelően kerül elszámolásra a használati időtartam évei alatt. Azértékcsökkenés e keretek között megjelenik tényleges költségvetési előirányzat formájában.Az eszközök használati költségének ismeretében a vagyongazdálkodás mozgásterekibővül. Lehetővé válik az eszközvagyon tényleges menedzselése. Ennek tartalma többekközött a kiterjed:- a feladatellátáshoz szükséges eszközállomány meghatározására,- a fenntartott eszközök értékének minimalizálására – költségtakarékosság,- az eszközállomány hasznosítására,- az eszközhasznosítási döntések racionalizálására – pl: bérleti díj, szerződésidőtartama, egyéb szerződési feltételek,- a pótlási döntések meghozatalára,- a pótlás feltételeinek meghatározására.A vagyongazdálkodással összefüggő döntéshozatalt támogató információk az elhatárolásalapú szemléletű nyilvántartásokból rendelkezésre állnak.76