doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

kötődnek, például többek között az eszközértékeléshez, az amortizáció elszámolásához, aköltségkalkulációhoz vagy a beszámoló felépítéséhez. Más szerzők szerint ugyanakkor az újszemlélet csak bizonyos területeken lehet eredményes. (Barton 1999.), (Christiaens ésRommel, 2008.) E területek jellemzően azon tevékenységek, amelyek esetén a legnagyobb ahasonlóság a piaci szervezetek működéséhez. Másképpen főként a köztulajdonú vállalatokalkalmazhatják sikerrel az elhatárolás alapú szemléletet.Álláspontom szerint az államháztartás gazdálkodási környezete olyan mértékbenmegváltozott, hogy a tradicionális pénzforgalmi helyét az elhatárolás alapú szemléletnek kellátvennie. Az adaptáció fokozatosan valósítható meg, sikere a tudatos tervezésen és az újállamszámviteli rendszer konzisztenciáján múlik.A szakirodalomban jellemző, hogy az elhatárolás alapú szemlélet elemzése a pénzforgalmiszemléletből indul ki. Az új szemlélet alkalmazásának indoka, hogy a pénzforgalmi szemléletnem képes adekvát választ adni a felmerült problémákra. 84A szerzők többsége szerint az elhatárolás alapú szemlélet a közszféra pénzügyimenedzsment reformjának részét képezi.Az elhatárolás alapú szemlélet bevezetésének kérdései jellemzően elemzésre kerülnek.Azonban kevésbé hangsúlyos az új szemlélet megvalósításával elérhető módszerekalkalmazásának vizsgálata. Ez alól kivételt jelent az információs rendszer illetve azállamszámvitel kapcsolatának jellemzése.Az elhatárolás alapú szemlélet bevezetésének vizsgálata alapvetően három témakört ölelfel. (Carlin, 2005.) A szerzők többsége az adaptáció témaköreire koncentrál. Céljuk azelhatárolás alapú szemlélet adaptációja során megvalósítandó elemek meghatározása. Azelhatárolási szemlélet e megközelítésben a transzparencia biztosításának feltétele. (Denis,1993.), (Micallef, 1994.), (Wong, 1998.), (Boxall, 1998.), (Schedler, 2003.), (Christiaens ésWielemaker, 2003.), (van der Hoek, 2005.)A második kutatási terület azt vizsgálja, hogy a transzparencia érvényesülése eseténmennyiben fejlődhet az államháztartás gazdálkodása. Két kulcsfogalom köré csoportosulnakaz elemzések. Az egyik ilyen fogalom a szervezeti teljesítmény, a másik pedig aforrásallokáció hatékonysága. (Ball, 1994.), (Slamet, 1998.), (Healy és Wahlen, 1999.),(Likierman, 2000.), (Hoque és Moll, 2001.), (Trussel, 2003.), (Shah, 2005.)Az elhatárolás alapú szemlélet bevezetésének harmadik tipikus kutatási területe az egyesfeladatok költségének kalkulációs módszerei. A kutatók e témakörön belül azt vizsgálják,84 A problémák kifejtését lásd a 2.7.1. alfejezetben.71