doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

intézmények, a közműszolgáltatók stb. A szemlélet szempontjából megfelelő területekösszetett mérlegelési módszerrel határozhatóak meg.A vállalkozói szemlélet keretében a szerzők ajánlásai szerint a kormányzatnak aközszolgáltatások előállításában be kell vezetnie a versenyt, a szabályozás mellett a jövőképrekell koncentrálnia, minden esetben az eredményt kell finanszíroznia és a lakosság igényeirekell összpontosítania. (Zupkó, 2002.)A vállalkozói szemléletet sokan szkeptikusan ítélik meg, mondván nem veszi figyelembeaz államháztartás gazdálkodásának sajátosságait. Például az érték-kritika szerint a menedzseriszemlélet ellentétes a méltányosság, az esélyegyenlőség és az igazságosság elveivel. (Jenei,2005.) E kifogás bírálható, hiszen nem is a profitmotívum hangsúlyozása a lényege amenedzseri szemléletnek, hanem a felhasznált erőforrások hatékony felhasználása. Mindeznem zárja ki a közszektor tipikus elveinek érvényesülését.Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni a különbségeket egy üzleti vállalkozásés az államháztartás valamely egységének gazdálkodása között. (Moe, 1987.), (Metcalfe,1993), (Pollitt, 1993.).4. FenntarthatóságAz új tervezési szemlélet következtében előtérbe került a fenntarthatóság kérdése. A rövidtávú szemlélet e problémát mellőzte. A fenntarthatóság megítélése hozzásegít a közszférateljesítményének egy további aspektusához, nem elegendő a feladatok megfelelő ellátása, ezta jövőben is biztosítani kell. A fenntarthatóság mérésére különböző megközelítések léteznek.Az egyik nézőpont a költségvetési előrejelzésekre támaszkodik. Azt vizsgálja, hogy ajelenlegi bevételi kiadási struktúra mennyiben fenntartható a jövőben. Tulajdonképpenköltségvetési soronként előrevetítést készít a feltételek változatlansága mellett. A másikjelentős módszertan a mérlegre épít. E módszer képviselői szerint a mérleg minden fontosinformációt tartalmaz a múltra és a jelenre vonatkozóan. Ugyanakkor problémaként említhető,hogy a jövőbeli kötelezettségek értéke csak múltbeli adatokból becsülhető. További mérésimódszert jelent a pénzügyi gap analízis. Célja a jövőbeli adósság összegének kalkulációja.Ennek értékét veti össze a cél adósságszinttel. A fenntarthatóság negyedik módszere az un.generációs számvitel. E módszer célja a generációk terheinek számszerűsítése és ezekkiegyenlítése. (Schick, 2004.)A fenntarthatóság emellett felveti a teljesítmény mérésének szükségességét, nem elegendőinformáció a pénzforgalmi egyenleg ismerete.15