doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

kormányzattól kell, hogy megkapja a számvevőszék. Emiatt a kormányzat költségvetésiszemléletmódja alapjaiban meghatározza a számvevőszék mozgásterét. Ha a kormányzat atradicionális szemléletet vallja, akkor a keletkező információk mennyisége és minőségekorlátozottá válik. Ebből következően a számvevőszék is csak ezen adatok alapján tudjafeladatát végezni.A számvevőszék információs igénye két részre osztható. Egyrészt a kormányzattalszembeni információs igénye megegyezik a parlament elvárásaival. Másrészt eltérésmutatkozik az információk aggregáltsági szintjében. A parlament számára jellemzően amakro, míg a számvevőszék számára a megalapozottság megítéléséhez a mikro adatok isfontosak. Azaz nem elegendőek a beszámoló auditjához az államházatartás összevont adatai,az egységek által produkált információk szintén nélkülözhetetlenek.A számvevőszék audit tevékenysége három fő szakaszra osztható. Az első szakaszban aszervezeti egységek által szolgáltatott adatok valóságtartalmáról kell meggyőződnie. Ha ezteljesül, akkor a második szakaszban következhet az adatok összesítése. Majd ezt követően aharmadik szakaszban az aggregált adatokat az előírt szerkezetben és formában benyújtja aszámvevőszék a parlament számára, egyúttal véleményezi a zárszámadásban szereplőinformációkat. Mindez kiterjed a valódiságukra, a megbízhatóságukra illetve az egyes sorokmögött rejlő kockázatokra. Természetesen e folyamat csak akkor lehet teljes mértékbensikeres, ha a kormányzat megfelelő időben és kiterjedésben rendelkezésre bocsátja az igényeltinformációkat. Tehát nemcsak a parlament, hanem az ellenőrzést végző intézmények, ezekközül is leginkább a számvevőszék, kiszolgáltatott a kormányzati adatszolgáltatásiképességének illetve hajlandóságának.Az állami feladatokat megvalósító egységek vezetőinek információs igényeA közfeladatok megvalósítóinak elvárásai sokkal komplexebbek a politikaidöntéshozókénál. Őket, mint a „politika” operatív végrehajtóit alapvetően az vezérli, hogy azáltaluk irányított szervezet gazdálkodásának törvényessége és minősége megítélhető legyen.Ők már rövid távon szembesülnek az erőforrásszegénység és feladatellátás közötti feszüléssel.A közfeladatokat megvalósító szervezetek vezetői a költségvetés összeállításakor hasonlólogikát követnek, mint a politikai döntéshozók, azaz igyekeznek megvalósítani a feladatok ésforrások közötti összhangot. Az operatív döntéshozóknak ugyanakkor nemcsak a közpénzekelköltésének folyamatára, hanem a közpénzek elköltésének eredményességére iskoncentrálniuk kell. Ez abból a tényből vezethető le, hogy bizonyos állami feladatokvégrehajtóiként elszámolási kötelezettséggel tartoznak egyrészt a politikai döntéshozók,másrészt pedig a lakosság felé.28