doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

tartalma nincs definiálva. Az ÁSZ nehéz helyzetbe kerül az önkormányzatoknál is, hiszen atörvény az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésére az ÁSZ-t jelöli ki, azonban nemegyértelmű, hogy más szervezet is vizsgálódhat-e, és ha igen, akkor milyen tartalommal. Úgylátszik, hogy az ÁSZ feladatokkal túlzottan terhelt, ezzel a számvevői kapacitás nem képeslépést tartani. Az ÁSZ-törvény mindenképpen megújításra szorul, nemcsak a feladatok ésezek részletezését kell átgondolni, hanem az ÁSZ-nak és a többi pénzügyi ellenőrzésben résztvevő szervezetnek az egymáshoz való viszonyát is. Ide sorolhatjuk többek között azönkormányzatoknál végzett könyvvizsgálat és az átfogó ellenőrzések, vagy a fejezetek eseténa fejezet általi és az ÁSZ ellenőrzések viszonyát. Ez utóbbi esetén az a furcsa helyzet alakultki az Áht. 2003-ban történt módosításával, hogy bizonyos esetekben nem az ÁSZ, hanem azintézményi felügyelet és az intézményen belüli belső ellenőrzés vizsgálja meg az adottfejezethez tartozó intézmények elemi beszámolóját. Ezzel a független külső ellenőrzéslényege sérül, és kérdésessé válik az elszámoltatás szigorúsága és minősége.Ugyanakkor nemcsak a külső ellenőrzésen belül kell a problémákat megoldani, hanem abelső ellenőrzésnél is. A törvényi szabályozás paradoxona, hogy a jogszabályok számoshelyen említik a belső ellenőrzés fogalmát, de annak pontos értelmezése nem található megegy joganyagban sem. Számos szakértői jelentés tanúskodik arról, hogy a belső ellenőrzésnem képes ellátni feladatát, vagyis az adott szervezet működésében felmerülő hibákazonosítását. A belső ellenőrzés nem rendelkezik jól körülhatárolt jogi szabályozással ésemellett gyakran a megfelelő számú szakember sem áll rendelkezésre. Vannak olyanintézmények, amelyek a belső ellenőr alkalmazásánál nem követelik meg a szakirányúvégzettséget, csak a felsőfokú végzettséget. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkoznia belső ellenőrzés gyenge teljesítményén.Az Áht. is több szempontból kifogásolható. A leghangsúlyosabb, hogy megalkotása ótaeltelt közel 20 évben a törvény folyamatos módosításai megbontották az eredendően semideális belső arányait, áttekinthetetlenné torzították a szerkezetét. Megalkotása óta számos újintézmény (pl. a Kincstár, a „fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője” vagy az ún.„államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés”) szabályozását építették szerkezetébe, egységemegbomlott, szakmai színvonala is csökkent.A törvényi szabályozás további problémája, hogy a Kormány túlzottan erős pozíciókatbirtokol az Országgyűléssel és közvetetten a társadalommal szemben. A Kormány aköltségvetés megállapításában vezető szerepet tölt be és a költségvetési év végén az őszabályai szerint számolhat el a közpénzek elköltéséről. Ez a gyakorlat egy demokratikusjogállamhoz méltatlan, valamint a társadalom sem szerezhet bizonyosságot a közpénzek65