doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Ebben a tradicionális gazdálkodási környezetben kezdődött el 1995-ben az önkormányzatigazdálkodás és ezen belül az államszámvitel reformja. A modernizáció jogszabályi hátterét az1995./77-es kormányrendelet jelentette. Olaszországban az államszámviteli reform célját azun. integrált számviteli rendszer kialakítása jelentette. Mindez egy sajátos fejlesztésimódszertanként jelentkezett a gyakorlatban, amely tipikusan Olaszországra jellemző.(Steccolini, 2004.)Az integrált számviteli rendszer tulajdonképpen különböző módszertanok és struktúrákkeverékét jelenti. Az államszámviteli reform eltérő jellemzőkkel rendelkező technikákatkívánt egymással párhuzamosan bevezetni.Az egyik ilyen sajátossága az integrált stratégiának a kettős könyvvitel bevezetése.Azonban nem minden önkormányzat számára tette kötelezővé e könyvvezetési technikaalkalmazását. Az 5 ezer főnél kisebb önkormányzatok szabadon eldönthették, hogy átállnak-ea kettős könyvvezetésre. Az e körbe tartozó önkormányzatok túlnyomó többsége továbbrasem vált meg az egyszeres könyvvezetéstől. Ennek nyilvánvaló oka az volt, hogy nemrendelkeztek a szükséges szakértelemmel. (Pessina és Steccolini, 2008.)Az integrált stratégia másik fontos jellemzője a könyvvezetési módszertanok párhuzamosalkalmazása. Az 1995-ös reform bevezette az önkormányzati rendszerben az elhatárolás alapúszemléletet. Azonban sajátosan történt az alkalmazása. Az elhatárolás alapú módszertan anyilvántartási és beszámolórendszerben került adaptálásra, ugyanakkor a költségvetésiszámvitel továbbra is maradt pénzforgalmi szemléletű.Az új szemlélet adaptációja jelentős kihívást jelentett az önkormányzatoknak. A nagyobbönkormányzatok számára az elszámolási és beszámolórendszer átalakítása jelentett problémát,valamint e rendszer hozzáigazítása a költségvetési számvitelhez. Mindezt úgy próbáltákmegoldani, hogy két párhuzamos módszertant alkalmaztak. Az egyik, az új elhatárolás alapúszemlélet szerinti könyvvezetés, a másik pedig a költségvetés logikájának megfelelő rögzítés.Emiatt a kéttípusú beszámoló értelmezése nehézkessé vált, egyikből nem következett a másiktartalma. (Pessina és Steccolini, 2008.)Ennél is nagyobb problémát jelentett a kisméretű önkormányzatok számára az, hogy areform ugyan nem írta elő számukra az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazását, de aköltségvetési év végén a beszámolójukat már e szemlélet szerint kell összeállítaniuk. Azállamszámvitelt szabályozó 1995-ös törvény e megoldást nevezi a komplex kiigazításmódszerének. Itt tulajdonképpen a pénzforgalmi szemléletű számviteli információ„átfordításáról” van szó. Mindez több szempontból sem minősíthető optimális megoldásnak.Egyrészt a kisebb önkormányzatok továbbra is az egyszeres könyvvitelt alkalmazzák.51