doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

E hatások együttesen az államháztartás információs rendszerét fejlesztik első lépésben,majd közvetetten megjelenhetnek az államháztartás gazdálkodásának különböző területein.Összességében javulhat a kormányzat fiskális politikájának elfogadottsága, és reálisabbáválhat a kormányzat tevékenységének értékelése.Minden bemutatott területen a megtakarítások elérésében nagy lehetőségek mutatkoznak.Illetve az adaptáció bevezetését követően a fenntartási költségek már sokkal alacsonyabbak,így a költség-haszon elemzés még kedvezőbb eredményt mutathat.Az előzőek alapján megállapítható, hogy az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásakiemelten fontos az államszámviteli rendszer és közvetetten az információs rendszermodernizációja szempontjából is. 1042.9. Az elszámolási technikák alkalmazása nemzetközi szintenFelmerül a kérdés, hogy ha az elhatárolás alapú szemlélet elméleti előnyei bizonyítottak,akkor vajon az országok gyakorlatában milyen mértékben kerül alkalmazásra, illetve abemutatott előnyös tulajdonságai mennyiben jelentkeznek.E kérdés megválaszolása érdekében különböző országokban vizsgáltam az államszámvitelirendszer által alkalmazott technikát. A kutatásom során két országcsoportot vizsgálok, azegyik az Európai Unió tagállamai 105 , a másik pedig a nem uniós tagállamok köre.Az egyes országok példáját a nemzetközi szakirodalomra és a gyakorlati szakemberektapasztalataira támaszkodva mutatom be. A nemzetközi szakirodalomban számos elemzéskészült az országok államszámviteli rendszeréről, azonban feldolgozásuk során többmódszertani probléma is fellép.Az első problémát az jelenti, hogy a vonatkozó források nem fedik le az államszámvitelteljes rendszerét. Az elérhető tanulmányok kizárólag a nyilvántartási és beszámolórendszerilletve a költségvetési számvitel jellemzőit tárgyalják. Komplex elemző munka azállamszámviteli rendszerről nem érhető el egyetlen állam esetén sem. Ebből a szempontbólkülönösen hátrányos, hogy a kormányzati statisztikai rendszer adott országra érvényessajátosságai az államszámviteli rendszer másik két eleméből kiindulva nem kerülnekbemutatásra. További problémaként jelentkezik, hogy a források meglehetősen töredezettek,az államszámviteli rendszeren belül a nyilvántartási és beszámolórendszer vagy aköltségvetési számvitel képezi vizsgálatuk tárgyát. A források túlnyomó többsége emellett104 Az adaptáció lehetősége és kiterjedése minden esetben adott ország információs rendszerének állapotától ésjellemzőitől függ. A gyakorlatban, sok esetben az elhatárolás alapú szemlélet nem teljes körben, hanem csakbizonyos területeken kerül alkalmazásra.105 Az elemzésből kimaradt Bulgária, Ciprus, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia és Málta. Ennek indoka,hogy Írország kivételével jellemzően a pénzforgalmi szemlélet kerül alkalmazásra, illetve nem érhetők elmegalapozott források az adott ország államszámviteli rendszerének vizsgálatához.84