doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A szubjektivitás nemcsak a célok értékelésekor, hanem ezek kiválasztásakor is figyelmetérdemel. Az államháztartás gazdálkodásának bizonyos területein keveredik egymással a profitelérésére és a közjó megvalósítására való törekvés. Ennek legjellemzőbb területe aközszolgáltató vállalatok gazdálkodása. (Horváth, 2002.) Hiszen az alapszolgáltatásoktekintetében ellátási kötelezettségük van, ebből fakadóan a politikai döntések is befolyásoljákgazdálkodásukat. Emellett jelentős nagyságú közvagyonnal gazdálkodnak, ebből aszempontból viszont nemcsak a közvagyon értékének megőrzése, hanem annak gyarapítása iskiemelkedő fontosságú. A gazdálkodás kettős szorításba kerül, és gyakran a politikaimegfontolás győz a racionális gazdálkodás elvével szemben.Az államháztartás gazdálkodása egy nagyüzemként képzelhető el, amelyben egyszerreszerepelnek a közjavak és a közszolgáltatások. (Kassó, 2006.) A feladatok egy bonyolultfeladatrendszert alkotnak. Mindebből következően a gazdálkodás számos részfolyamatból áll,amelyek koordinálása hatalmas kihívást jelent. Emellett a feladatok ellátása sokszereplősfolyamat. Jó példaként említhető az önkormányzati gazdálkodás, amelyben bizonyosfeladatok finanszírozása a központi költségvetésből történik, a feladat ellátásának felelőse azönkormányzat, míg a feladat tényleges ellátója valamely önkormányzati intézmény. Afeladatellátás eredményessége több szervezeti egység együttes teljesítményén múlik. Mindezugyanakkor felveti az érdekérvényesítés problémáját, bármelyik két szereplő között is. Afeladatellátást tovább bonyolítja a térbeli struktúra is. Számtalan esetben bizonyos feladatokellátását földrajzilag távol lévő „szervezeti egységek” látják el. 7 Ebből következően afeladatellátások esetén több irányító központ együttműködése szükséges, amely magábanhordozza a konfliktusok lehetőségét.Az államháztartás gazdálkodásának finanszírozása is sok szempontból eltér a magánszférapiaci elven működő vállalkozásainak finanszírozásától. A közfeladatok ellátásánakfinanszírozása külső és belső forrásokból történik. A külső források között meghatározószerepet töltenek be a központi támogatások. A belső források között szerepelnek többekközött a vagyon hasznosításából származó pénzek és a helyi adóbevételek. Emellett bizonyosfeladatok ellátásakor egyszerre kerül felhasználásra közpénz és magánszférából származópénzeszköz. Emellett tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a feladatellátás finanszírozásatöbbszintű döntéshozatal keretében történik. E szempontból három szint azonosítható: aközponti költségvetés, a helyi szint illetve a feladatot ellátó intézmény. (Papp, 2003.)7 Gondolhatunk például a városi önkormányzatok által nyújtott szolgáltatásokra a környező települések lakóiszámára.12