doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

3. számú mellékletA kamerális számvitel, mint a pénzforgalmi szemlélet alternatívájaAz egyszerű kamerális könyvvezetés jellemzője a bevételek és kiadások rögzítésekronologikus sorrendben a pénzforgalmi szemlélet szerint, a bevételek és kiadások típusokszerinti csoportosítása, a főkönyvek adatainak összesítése és egyszerűen strukturált mérlegösszeállítása (Johns, 1951.).Az ezt követő időszakban került bevezetésre a „folyó kötelezettségi” számvitel. Enneklényege, hogy bemutatja azon kiadási tételeket, amelyek engedélyezésre kerültek aköltségvetésben, de pénzügyileg még nem teljesültek. A folyó kötelezettségek értékénekkimutatása mellett megjelentek a maradványszámlák is. Ezek tulajdonképpen a nem teljesültelőirányzatok értékét mutatták be. Továbbá azt a célt szolgálták e számlák, hogy az adottegység nyilván tudja tartani a jövőben esedékes követeléseit és kötelezettségeit. Ebben azidőszakban jelent meg az államszámvitelben a követelés és kötelezettség fogalma.Természetesen adott költségvetési évben alapszabályként jelentkezett a folyó kötelezettségekés a ténylegesen teljesített kifizetések egyezősége, azaz az éves költségvetési előirányzatokteljesítése. Ugyanakkor a maradványok átvitelre kerülhettek, ezzel segítve a következő évrevaló felkészülést.A harmadik fázis újításaként megjelent a kamerális könyvvezetés tranzakcióinakcsoportosítása. A főkönyv bejegyzései szisztematikus csoportokba kerültek besorolásra.Alapvető megkülönböztető ismérvet jelentett az, hogy adott tétel az eredményt befolyásolja-evagy sem. Ezáltal tulajdonképpen az üzleti számvitelben 176 használatos jövedelem kimutatáskészítése vált lehetővé. (Wysocki, 1965.) Az egység nemcsak a pénzügyi, hanem a jövedelmihelyzetéről is képes volt beszámolót készíteni. 177A negyedik fázisban jelent meg a kamerális számvitel keretei között a vállalati nézőpont,amely nemcsak a szervezeti egység pénzforgalmát, hanem a teljesítményét is mérni kívánja.Másképpen e korszakot a vállalati kameralizmusnak is nevezhetjük.A közszférában egyre több olyan szervezet jött létre, amelyek esetén a jövedelmezőségismerete a pénzügyi helyzettel azonos fontosságúvá vált. Ezek jellemzően az államháztartáskeretein kívül működő, de ehhez finanszírozási úton kötődő vállalatok, amelyekben az állambizonyos részesedéssel rendelkezik 178 . A köztulajdonú vállalatok gazdálkodása számáranélkülözhetetlen az üzleti számvitel által szolgáltatott információk megléte, amely eddig a176 Üzleti számvitel alatt a nem a közszféra keretei közé tartozó vállalkozások számviteli rendszerét értem.177 A jövedelmi helyzetről készült beszámoló ugyanakkor nem volt teljes körű, bizonyos ráfordítások hiányoztak.178 E részesedés a kisebbségi részesedéstől a 100%-ig terjedhet.6