doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

ellenőriznie, kiszámíthatóvá és tervezhetővé vált az ellenőrzési tevékenység. Az államivagyonban lezajló valamennyi folyamat rögzítése áttekinthető, ellenőrizhető formábankiemelt jelentőséget kapott, csakúgy, mint az államadósság ellenőrzése. A finomítás,késztetés az eredményesebb számvevőszéki munkára eredményezte a számvevőszékiellenőrzés hatékonyságának javulását, köszönhetően az egyértelmű felelősségi- és döntésihatáskörnek.Másrészt a törvény jelentős szerepet játszott az államszámvitel szabályozásában is. Aszámviteli rend sokkal áttekinthetőbbé vált, nemcsak a költségvetés, hanem az elemiegységek szintjén is. Emellett a nyilvántartások körének meghatározásával és vezetésükszabályainak megalkotásával lehetővé vált az államháztartás gazdálkodásában keletkezőinformációk teljesebb körű megragadása. A nagyobb információtömeg ellenére és amegújult számviteli rend áttekinthetősége eredményeként a zárszámadások egyszerűbbéváltak, és biztosíthatóvá vált az azonos szerkezetben való prezentáció minden költségvetésiévben. Az összehasonlítható adatstruktúra mellett lényeges változás az adatokvalódiságtartalmának növekedése. Ez egyrészt az alkalmazott számviteli eljárásoknak,másrészt a számvevőszéki ellenőrzések jobb hatásfokának köszönhető.Az első magyar államszámviteli törvény közel fél évszázadon át szabályozta azállamháztartás pénzügyeinek elszámolását. A XX. századi első évtizedeiben a magyarállamháztartás világszinten is korszerű államszámviteli szabályozással rendelkezett.Az 1897-es államszámviteli törvény által létrehozott államszámviteli rendszer a másodikvilágháborúig működött.Ezt követően a szocializmus időszakában azonban a számviteli rendszer további fejlesztéseelmaradt, sőt az eddig felhalmozott eredmények is néhány évtizedre „jegelve” lettek. Akorábbi magyar államigazgatási rendszer darabjaira hullott és átadta helyét a szovjet típusúállamberendezkedésnek.Az állampénzügyek területén a korábbi értékek helyett újdonságként jelent meg, hogy nema tisztánlátás elve került kiemelt pozícióba, hanem a politikai érdekeknek megfelelőkimutatások és adatok előállításának képessége. Az államszámviteli rendszer elveszítettekorábbi főbb értékeit, azaz a beszámolók valódiságtartalma és az információk teljességemegkérdőjelezhetővé vált. A vezetett nyilvántartások – a rendszer logikájából adódóan - csakkorlátozott információforrást jelentettek, és a döntéshozók többnyire politikai szempontokszerinti információkra figyeltek, azaz a döntések jellemzően nem a gazdasági racionalitástalaján születtek. A politika rendre felülírta a gazdasági racionalitást.24