doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A számvevőszéki ellenőrzések két alapvető célját nevezi meg az államszámviteli törvény.A számvevőszéki ellenőrzés a számadási tételek jogosultságát és a számadásban szereplőértékek valódiságát vizsgálja. Ezek az államszámvitel területén ma is aktuális alapelvek, ajogszerűség és a valódiság elvének múlt századi megjelenéseként értékelhetjük.A törvény e fejezete részletesen foglalkozik továbbá az utalványozás rendjével és ennektechnikai kérdéseivel, azaz a pénz útjának teljes és zárt nyomon követésével. A pénzkezelésikimutatások esetén a törvény 113. § előírja olyan kiegészítő nyilvántartások vezetését,amelyek „teljes felvilágosítást nyújtanak:- minden változásról, mely az ingatlan és az ingó államvagyon álladékában vagy annakértékében az év folyamán előfordult, és pedig vétel vagy eladás esetén a kapcsolatoskiadás vagy bevétel összegének és elszámolási adatainak, egyéb esetekben aváltozás indokainak tüzetes megjelölésével;- mindazon hiányokról, melyek károk, vagy más véletlen esetek folytán keletkeztek;- azokról az összegekről, melyek a folyó évre előirt járandóságból törültettek vagy amult évi hátralékban változást okoztak;- mindazokról a követelésekről és tartozásokról, melyek az átfutó kezelésnél az évvégén fönmaradtak.”A törvény utolsó két fejezete, sorrendben az államadósság kezelését és a számadásiperrendtartást szabályozza.A számadás elkészítése a LÁSZ feladatai közé tartozott. A zárszámadást mindenköltségvetési évről a következő év szeptember 1-ig kellett összeállítania és azOrszággyűlésnek beterjesztenie. A LÁSZ a zárszámadással egyidejűleg készítette el avagyonmérleget és ehhez kapcsolódóan részletes jelentést mellékelt az ellenőrzésitapasztalatairól.A törvényhez egy négyszáz paragrafusból álló végrehajtási utasítás kapcsolódott, továbbá,később külön pénzügyminiszteri utasítás (36.566/1902. PM. sz.) az ingatlan állami vagyontörzskönyvének és leltárának vezetéséről. Az ezt követő évtizedekben számos módosítás 184kapcsolódott az államszámviteli törvényhez. (Füzéry et al., 1949.)Az államszámviteli törvény több szempontból is korszakos jelentőségű. Egyrésztvilágosan és egyértelműen meghatározta a számvevőszék szerepét az ellenőrzésirendszerben, továbbá az egyes szintek és szereplők közötti kapcsolatokat is részletesenértelmezte. Ezzel a számvevőszék számára egyértelművé vált mit és hogyan kell184 Ezek közül a legfontosabbak: 1915. évi XII. törvény, 1920. évi XXVIII. törvény, 1924. évi 5200. PM utasítás,1947. évi 13880 számú Kormányrendelet.23