doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

1.4. Az államháztartás információs rendszerének környezeteAz államháztartás információs rendszerének környezete az államháztartás gazdálkodásirendszere által meghatározott. Ennek általános funkciója közjavak és közszolgáltatásoknyújtása a társadalom tagjai számára. Az államháztartás jellemzően nem piacitevékenységeket végző szervezeteket foglal magába. Az államháztartás fogalmánakösszetettségéből fakadóan az államháztartás gazdálkodási rendszere különböző alrendszerekreosztható fel. A felbontás alapja lehet például az államháztartáshoz való viszony (központivagy helyi szervezetek).Az államháztartásnak, mint rendszernek a funkciója az inputok outputokká való átalakításailletve a javak és szolgáltatások nyújtása. A funkciók tényleges betöltése a politikai-, atársadalmi-, a gazdasági-, a jogi-, az intézményi- és a kulturális rendszer által befolyásolt.(Zupkó, 2001.)Az államháztartás működésének, mint környezetnek az egyik legfőbb sajátossága, hogy amagánszféra profitorientált vállalkozásaival szemben az államháztartás célja különbözőtermékek és szolgáltatások, azaz közszolgáltatások nyújtása. Ebből a szempontból a profitmotívum jellemzően háttérbe szorul, a legfőbb szempont adott feladat ellátása közpénzekfelhasználásával. A profit szempontú megközelítés sok esetben azért sem alkalmazható aközszférában, mert a ráfordításokkal ellentétben a hozamok fogalma egyértelműen nemértelmezhető, továbbá mérése is számos nehézségbe ütközik. (Csermák, 2004.) Aközszférában is találunk ugyanakkor olyan feladatokat, amelyek esetén a profit elvű működésimechanizmusnak érvényre kell jutnia. Erre példaként említhető a magánszférának nyújtottszolgáltatások köre, vagy egy államháztartáson belülre nyújtott privát szolgáltatás.Emellett a magánszféra vállalkozásaival ellentétben, az államháztartás gazdálkodásábannem létezik egy átfogó és egyértelműen definiált cél, mint például a vagyonnövekedés vagy anyereség realizálása. A magánszférában e szerepet a vagyon növelés célja tölti be. A célok azállamháztartásban sokkal inkább feladat formájában jelennek meg, amelynek konkrét tartalmaattól függ, ki hogyan értelmezi azt. Valamint a feladatok értelmezése nem elsősorbangazdasági megfontolásból történik, hanem politikai szempontokból. A politikusok értékítéleteés választása dönti el, milyen feladatok és milyen tartalommal kerülnek kiválasztásra ésmegvalósításra. (Osborne-Gaebler, 1994.) A gazdálkodás céljai emellett sok esetben kevésbévagy egyáltalán nem számszerűsíthetők. Ebből következően a célok elérésének mérése sokesetben problémákba ütközik.11