doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

önkormányzata is bevezette az új szemléletet, mint például Berlin, Bréma, Hamburg, azonbanez a tendencia nem vált általánossá. (FEE jelentés, 2007.)Az elhatárolás alapú szemlélet megjelenése tartományi szinten sokkal szignifikánsabbmódon történt. A folyamat 1998-ban kezdődött, egy erre a célra létrehozott programbizottságlétrehozásával. A bizottság 2003 novemberében terjesztette elő javaslatát a tartományokállamszámvitelének fejlesztésére vonatkozóan. A program két módszert tartalmazott, atradicionális pénzforgalmi szemlélet megerősítését illetve az elhatárolás alapú módszertanbevezetését. A pilot projektek Hessen és Nordhein-Westfalen tartományokban indultak el2005-ben. Majd ezt követően 2008-ig bezárólag a többi tartományban is elkezdődött azadaptáció. A törvény a reform időtartamát tartományonként eltérően állapította meg,jellemzően 2-től 6 évig terjedően. A tervezett határidőt egyik tartományban sem sikerültbetartani, az adaptáció napjainkban is zajlik. (Lüder, 2009.)Az államszámvitel reformjában az elhatárolás alapú szemlélet több ok miatt sem tudérvényesülni. (Papenfuss és Schaefer, 2008.) Egyrészt Németországban nincsenek meg aszükséges hajtóerők. A politikusok érdekeinek sokkal inkább megfelel a pénzforgalmiszemlélet, mert e módszertan érthető, hosszú ideje alkalmazott és a kiadásokra koncentrál,amely jól kommunikálható a közvélemény számára. Németországban a magánszféraszámviteli szabályozása nem gyakorolt jelentős hatást az államszámvitelre. E két területeltérően és egymástól viszonylag elszigetelten fejlődik. Emiatt a közszférában dolgozókkevésbé ismerik az üzleti szféra számvitelét, nincsenek tisztában ennek előnyeivel. Aközszféra államszámvitel területén foglalkoztatottak szintén nem támogatják az elhatárolásalapú szemlélet adaptációját, részben a szakmai ismeretek, részben pedig a hagyományokhozvaló ragaszkodás miatt.Másrészt a külső érdekeltek sem gyakorolnak nyomást a német államháztartásra eterületen. A tőkepiacról nem érkezik ilyen típusú ösztönzés, hiszen a kötelezettségvállalásrólszóló döntések a pénzforgalmi kimutatás alapján születtek és jellemzően nem merült felprobléma az állam fizetőképességével kapcsolatban.Harmadrészt a közigazgatási kultúra mélyen gyökerező hagyományai sem támogatják azállamszámvitel reformjának megindítását.Továbbá a standardalkotó szervezetek sem tudtak megerősödni. A standardok alkalmazásamindössze a kilencvenes évek közepétől jellemző az államszámvitel területén. Azonban ezekfőként a pénzforgalmi szemlélet egyes hibáinak kiküszöbölését tűzték ki célul, nem alakult kiegységes struktúra. (Adamek és Kaserer, 2008.)102