doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

eszélünk. A külső ellenőrzés elemei a számvevőszéki ellenőrzés és a könyvvizsgálat,valamint a kormányzathoz kötődően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatali és a kincstáriellenőrzés, míg a belső ellenőrzés elemei közé a felügyelő bizottsági, a felügyeleti jellegűköltségvetési és a hagyományos belső ellenőrzés tartozik. A külső ellenőrzést másképpenfüggetlen ellenőrzésnek nevezzük.A pénzügyi ellenőrzés alatt olyan vizsgálatokat értünk, amelyek az ellenőrzött szervezetgazdálkodásának törvényességét, szabályszerűségét állapítják meg (financial audit), és/vagyaz ellenőrzött feladat, tevékenység, szolgáltatás, funkció ellátásának gazdaságosságát,hatékonyságát, eredményességét minősítik (teljesítményvizsgálat, performance audit). Aközpénzek ellenőrzése tehát két szempontot kell, hogy figyelembe vegyen. Egyrészt apénzügyi folyamatoknak a mindenkori jogszabályoknak való megfelelését illetve a közpénzekelköltésének hasznosulását. Napjainkban egy újabb szempont is terjed, amely szerint aközszféra szereplőinek etikus viselkedése is az ellenőrzés tárgyává válik. (Kovács, 1999.)A pénzügyi ellenőrzés jogszabályi háttere MagyarországonA pénzügyi ellenőrzésnek napjainkban nincs jogilag érvényes és egységesen elfogadottdefiníciója. A jogszabályok különböző elnevezéseket használnak, mint példáulállamháztartási ellenőrzés, számvevőszéki ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés, költségvetésiellenőrzés és pénzügyi-számviteli ellenőrzés. A pénzügyi ellenőrzés azonban az előbbieknéltöbbet jelent, tulajdonképpen az egyes jogszabályokban megfogalmazott ellenőrzési típusokegyüttesét. A pénzügyi ellenőrzés egységes definíciójának hiányából következően a hazaipénzügyi ellenőrzés jogi szabályozása nem egységes, az egyes elemeit más-más jogforrásokszabályozzák. 218E jogszabályok közül az Alkotmány és az ÁSZ törvény főbb rendelkezései már azelőzőekben bemutatásra kerültek.A közpénzek felhasználásával kapcsolatos jogszabályok közül jelentőségénél fogvakiemelkedik az 1992-ben elfogadott Áht., amely hatályba lépése óta többször módosításrakerült. Az Áht. szabályozza az államháztartás gazdálkodásának kérdéseit, azaz bemutatja agazdálkodás alapelveit, az államháztartás alrendszereinek költségvetésére vonatkozószabályokat, a pénzellátással valamint a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás szabályait, azinformációs- és számviteli rendszer felépítését és bemutatja a pénzügyi ellenőrzés rendszerét.218 További probléma a szabályozás minősége is.57