doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

adósságokat, a szociális támogatásokat. Ugyanakkor a számvevőszék működésének költségeitelkülönített számlán mutatta ki. (Nyikos, 2002.)A korabeli anyagokból kitűnik, hogy a mai terminológiával a szervezet a működésiköltségvetését határozottan elkülönítette egyéb nyilvántartásaitól, amelyek általánoselszámolást illetve speciális feladatellátást voltak hivatva dokumentálni.Törvény határozta meg a zárszámadás szerkezetét. Az előirányzat nélküli bevételeket éskiadásokat külön feltüntették. Részletes állami leltár készült „ingatlan vagyon,termesztmények, anyagok, szerek és eszközök, pénzmaradványok, értékpapírok, államiadósságok és követelések, cselekvő és terhelő hátralékok czímek alatt”. Rovatonkéntkimutatták az év eleji és év végi vagyonkészletet, a követeléseket és tartozásokat, a folyó éviutalványozást. Külön szabályokat deklarált a törvény az államadósság ellenőrzéséről, azállamkötvény kibocsátások és törlesztések törvényességének, az államadóssági főkönyvekvezetésének vizsgálatáról, az államadósságnak „telekkönyvekbe” vezetésének ellenőrzéséről.Mindezek mellett a számvevőszék ellenőrizte „az időként vert és forgalomba bocsátottfémváltópénz mennyiségét”, amit törvény állapított meg. (1870. évi XVIII. törvény)A számvevőszék jelentős erőfeszítéseket tett egy korszerű államszámviteli szabályozáskialakítására. A törekvések kézzelfogható eredménye csak később jelentkezett, az előkészítőmunka hosszúra nyúlt.Az államszámvitelre vonatkozó szabályok kidolgozásához nagy lendületet nyújtott az1875-ös kereskedelmi törvény. A törvény egyik fejezete a vállalkozásokra vonatkozó alapvetőszámviteli szabályokat sorolja fel. Részletesen kitér a könyvvezetés módjára, bemutatja amérleg készítésének folyamatát, a leltár készítését, valamint értelmezi a mérlegeszköztételeinek értékelési elveit. A törvény elfogadásával a vállalkozások számviteliszabályozása megfelelt a kor követelményeinek. Az államszámvitel területén azonban méghazánknak jelentős lemaradást kellett behoznia, azonban a vállalkozásokra vonatkozószabályozás megszületése ösztönzően hatott az államszámvitel fejlődésére.A számvevőszéknek az államszámvitel fejlesztésére vonatkozó erőfeszítései csak lassan1897-ben érték el eredményüket. Ebben az évben került elfogadásra az Országgyűlés által aXX. számú törvénycikk, amelynek tárgya a hazai államszámviteli rendszer szabályozása. Atörvény öt fejezetből épül fel.Az első fejezet a költségvetéssel foglalkozik, szabályozza a költségvetés összeállításánakfolyamatát, a költségvetés szerkezeti felépítését, az elfogadásának rendjét, bemutatja abevételek és kiadások típusait, valamint e tételek kezelésének szabályait. Továbbá e fejezetrészletesen foglalkozik mindezek mellett az államadósság kezelésének szabályaival.21