doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

adott országok versenyképessége, az egyes országok már nemcsak a szűkebb környezetébenelhelyezkedő államokkal versenyeznek, hanem a világ összes piacgazdasággal rendelkezőországával. A nemzetközi tőkemozgások abba az országba irányulnak, amely kedvezőbbfeltételeket teremt, ezáltal magasabb tőkehozamot garantál a befektetők számára.Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy adott ország versenyképességét döntő mértékbenmeghatározza az államháztartás gazdálkodásának minősége. A befektetőket elbizonytalanítjaaz államháztartás magas hiánya, hiszen mindez negatív következményekkel jár az adottország gazdaságára, amelyek hátrányosan érintik a befektetett tőke jövedelmezőségét.Amennyiben az állam felelős gazdálkodást folytat, nem rendelkezik jelentős hiánnyal ésemellett intézkedéseivel vonzó környezetet teremt, akkor ebben az esetben az adott államnemzetközi versenyképessége javulhat. 181 Az államháztartás gazdálkodásának ezértteljesítenie kell az átláthatóság és a racionális gazdálkodás követelményeit. (Vígvári, 2005.) Aglobalizáció és ennek területi folyamatai kikényszerítik az államháztartás gazdálkodásánakfejlődését, hiszen azon állam, amely e feltételeknek nem felel meg a nemzetközikereskedelemben hátrányba kerül. E hátrány pedig elvezet a gazdasági teljesítményszűküléséhez, amely ellentétes a kormányzati célokkal. Tulajdonképpen a kormányzatiintézkedéseket korlátok közé szorítják a globalizációs folyamatok. 182A globalizáció másik vetülete szerint a piac és a piaci folyamatok meghatározó erővéválnak. A termékek és szolgáltatások nyújtásakor egyre szélesebb körre terjed ki a magánpiac,a korábban tradicionálisan közszféra által ellátott feladatok ellátása átkerül a magánszférához.Ennek számos oka közül említhetjük a mérethatékonyságot, a differenciált vásárlói igényeketvagy a költséghatékonyságot. 183A globalizáció emiatt magában hordozza a piaci formájú feladatellátás térnyerésénekkövetkeztében a piaci módszerek terjedését. Ezek közül is kiemelendő a magánszférábanalkalmazott eredményszemlélet közszférában való térhódítása. A piaci módszerek terjedésérepéldakánt említhető többek között a piaci vezetési módszerek, az új foglalkoztatási formák, apiaci értékelési módszerek vagy a kontrolling módszerek átvétele.181 A versenyképesség dimenzióival jelen dolgozat nem foglalkozik, mert szétfeszítené a tartalmi kereteket.182 A korlátozás mértéke persze sok tényezőtől függ. Ezek közé sorolható az adott ország földrajzi helyzete,mérete, gazdasági ereje stb.183 A kutatások ugyanakkor nem feltétlenül támasztják alá azt a véleményt, hogy a piaci szervezetek mindenesetben hatékonyabban látják el ugyanazt a feladatot, mint egy közszektorbeli szervezet.17