doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Az érdekeltek között fontos csoportot alkot a lakosság is. Az állampolgárok az adottegység gazdálkodásával kapcsolatban a felhasznált erőforrások értékére, a feladatok típusairaés ellátásuk hatékonyságára kíváncsiak. Természetesen e csoport igényeit egyszerűbbstruktúrával és tartalommal lehet kielégíteni. (Stecciolini, 2004.) A pénzforgalmi szemléletezen információkat sem képes szolgáltatni, a kiadások és bevételek értékéből az állampolgárnem képes megítélni az egység gazdálkodásának minőségét.Összefoglalva a pénzforgalmi szemlélet jellemzőit, megállapítható, hogy az érdekeltekinformációigényét csak a tradicionális költségvetési logika alkalmazása esetén képeskielégíteni. Azonban ekkor is fennállnak a gazdálkodást veszélyeztető tényezők, csak ezekrejtve maradnak. Természetesen, ha nincs igény ezek bemutatására, akkor ezen információkelőállításával az államszámviteli rendszer racionálisan nem foglalkozik. Az érdekeltek ilymódon a gazdálkodásnak csak egy vetületét képesek nyomon követni, a vagyoni, jövedelmihelyzet ismeretének szükségessége fel sem merül bennük. 77 Ennek fő indoka a tradicionálisköltségvetési logika által keltett illúzió.E helyzetben teljes mértékben egyetértek Revsine állításával, amely szerint „apénzforgalmi szemlélet mellett a közszférában a megtévesztésre törekvő szereplők sokkalkevesebb akadállyal szembesülnek, mint bármely más elszámolási technika mellett” (Revsine,1991.), a korrupció akadálytalan. A beszámolási gyakorlat főként a kormányzat érdekeitszolgálja.A pénzforgalmi szemléletű államszámvitel működése számos problémával terhelt. Eproblémák kiküszöbölése a modern költségvetési logika terjedésével párhuzamosan egyreinkább tudatosul, az illúzió eltűnik. 782.7.2. A kamerális számvitel, mint a pénzforgalmi szemlélet alternatívájaA pénzforgalmi szemlélet alkalmazása jellemzi a kamerális számvitelt is, ugyanakkor a kétmódszertan tartalmában mégis különbözik egymástól. A kamerális számvitel fontos szerepetjátszik az államszámvitel fejlődésében és bizonyos mértékben az elhatárolás alapú szemléletelőfutárának, egy korai próbálkozásnak tekinthető.A tradicionális államszámvitel jellemzően a pénzforgalmi szemléletre épül. Apénzforgalmi szemlélet hosszú történeti fejlődés eredményeként jutott el a mai formájába.Walb szerint négy szakaszra osztható a kamerális számvitel fejlődése (Monsen, 2002.).77 Ha fel is merül, akkor is elnyomják az államháztartás gazdálkodási rendszerének jellemzői.78Természetesen e problémák megoldását nagymértékben befolyásolja az államháztartás gazdálkodásirendszerének felépítése, működési mechanizmusa és az ezt szabályozó törvények kiterjedtsége, minősége.66