doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

módszerek” című munkája, amelyben összefoglalja az egyszeres és kettős könyvviteljellemzőit, és ajánlásokat fogalmaz meg a kettős könyvvitel szerint vezetett nyilvántartásoktípusaira és ezek vezetésére vonatkozóan. Az 1930-as években a szerzők figyelme egyreinkább az államháztartásban alkalmazott mérlegekre terelődött, ezek közül is kiemelkedően avagyonmérlegre. Schmalenbach értelmezte elsőként a dinamikus mérleg fogalmát az 1933-ban megjelent „Dinamikus mérleg” című könyvében.Az egyes államok államszámviteli gyakorlata mindig is jelentős eltéréseket mutatott.Minden állam a saját államberendezkedési típusának, közigazgatási-számvitelihagyományainak megfelelően alakította ki államszámvitelének rendjét. Ezen belül az európaiállamok eltérő módszereket alkalmaztak a kincstári számvitel és a kettős könyvvitel területén.Az egyes államok által alkalmazott államszámviteli rendszer változékonysága jelentősenelmaradt a magánszféra számvitelének fejlődésétől. (Teghze Gerber, 1942.)A következőkben az államszámvitel két elemének, azaz a kincstári számvitelnek és akettős könyvvezetésnek a német nyelvterületen való főbb jellemzőit mutatom be, teszem eztazért, mert a magyar államszámviteli rendszer e módszertanból nőtte ki magát.A kincstári számvitelre jellemző, hogy a vagyonváltozásokat, mint bevételeket éskiadásokat értelmezi, és ennek megfelelően történik e tételek elszámolása. Emellett az egyesvagyonrészekről külön-külön idősoros elszámolást vezet, ugyanakkor a változásokat amegfelelő számlákon rendszeresen könyveli. A kincstári számvitel a pénzforgalommalkapcsolatos bevételeket és kiadásokat rendszerint külön főkönyvben könyveli el. A kincstárifőkönyv tartozik oldalán a vagyonváltozásokat, míg a követel oldalán a teljesített bevételeket,és kiadásokat könyveli el, és tartja nyilván. Ezáltal az előírt bevételek és kiadások értékeösszehasonlíthatóvá válik az előirányzatokkal, vagyis a tervezettől való eltérés mérhetővéválik. A kincstári számvitelben az összes vagyonrész változása elszámolásra kerül,ugyanakkor a főkönyv, jellemzően az átláthatóság érdekében nem tartalmazza e változásokbontását, hanem az összevont adatok kerülnek elszámolásra. (Szögyéni, 1927.)A kincstári számvitel alapvető elszámolási egysége a rovat 187 , amely a költségvetéslegkisebb definiálható elemét jelenti. A főkönyvben jellemzően minden rovat külön számlánszerepel, ugyanakkor speciális esetekben összevonások alkalmazhatóak.A kincstári számvitel elméletét a német iskola képviselői jellemzően a következő részekrebontották:- pénztári számvitelre,187 A rovat a mai terminológia szerint a költségvetési sornak felel meg.30