doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A zárszámadás szerkezete meglehetősen összevont, sokkal részletesebb bemutatásra lenneszükség. Ezek alapján az elszámoltathatóság csak korlátozottan érvényesül.Az államszámvitel fejlesztése 2002-től gyorsult fel. Ebben az évben új számlatükör kerültbevezetésre illetve megkezdődött az elhatárolás alapú szemlélet bevezetése. Az adaptációsprogram a központi szinten 13 kormányzati ügynökségre terjedt ki. Az elképzelések szerint a2003 és a 2007 közötti időszak szolgálta volna a felkészülést, majd 2007-től a programbanszereplő szervezetek már a teljes elhatárolás alapú szemléletet alkalmazták volna. A pilotprojekt a francia és az angol számvevőszékkel való kooperációban zajlott. A tervek szerint eztkövetően az elhatárolás alapú szemlélet bevezetésre került volna a központi szint többiszervezeténél is.A program azonban ellentmondásos eredményekre vezetett. Az elhatárolás alapú szemléletbevezetésétől remélt előnyök szinte alig teljesültek.Románia esetén problémát jelent, hogy egyszerre párhuzamosan több reform zajlik. Ilymódon a menedzserek és az alkalmazottak a folyamatos és gyökeres kultúraváltozást nembírják követni, a reformok megvalósítása emiatt gyakran nem jár a kívánt eredményekkel.(Rufner és tsai., 2005.)Románia teljes mértékben elkötelezett a közszféra modernizációja iránt. E folyamatban anyugat európai államok, különösen Franciaország példáját próbálja követni. Megindult azállamszámvitel reformja központi szinten néhány szervezetnél, azonban az elhatárolás alapúszemlélet terjedése várhatóan lassan fog haladni. Ennek indoka, hogy a bevezetésprogramjában számos stratégiai hibát vét Románia, nem veszi figyelembe a politikaiadminisztrációskultúra fejlettségi szintjét és túlzottan optimista a változtatáshoz szükségesidőtartam becslésében.Ugyanakkor pozitívan értékelhető, hogy a politikai döntéshozók a közszféra reformokiránti elkötelezettek. A jövőbeni fejlődés kulcsa az államszámvitellel kapcsolatos szakértelemmegszerzése.54