doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

endszerünk fejlődése új irányt vett, és 1870 után egy sajátos magyar utat járt be, soktekintetben meg is előzte az osztrák államszámviteli rendszert. (Nyikos, 2002.)Az ÁSZ történelmi elődjét a magyar Országgyűlés 1870 májusában állította fel, és a rólaszóló törvény 1870 júniusában került elfogadásra. A számvevőszék feladatai között szerepelta törvény értelmében:- az állam bevételeinek és kiadásainak,- az államvagyonnak,- az államadósság kezelésének és- az állam számvitelének ellenőrzése.Szervezeti felépítése meglehetősen egyszerű volt, élén az elnök állt, mellette egyfőszámtanácsos, a „szükséges számú” számtanácsos és a segédszemélyzet állt. Az elnököt azországgyűlés által jelölt három személy közül „Ő Felsége által a ministerelnök ellenjegyzésemellett” nevezték ki élethossziglan. A főszámtanácsost és a számtanácsosokat ugyancsak akirály nevezte ki a számvevőszék elnökének javaslatára és a miniszterelnök előterjesztésére.Az elnök kinevezési joga csak a segéd- és a kezelő személyzetre terjedt ki. (1870. évi XVIII.törvény)A magyar számvevőszékünk - működésének első időszakában - csupán 31 tagból állt: azelnökön és az alelnökön kívül három-három számvevőszéki tanácsosból, osztálytanácsosbólés titkárból, valamint húsz számvizsgálóból. Rajtuk kívül „számtisztek, továbbáirodaszemélyzet, napidíjasok és szobák a szükséghez képest az évi költségvetésbenmegállapítandó számban, ugyanazon ranggal és jelleggel, mint a minisztériumokhasonfokozatú egyénei alkalmaztatnak”. (1870. évi XVIII. törvény) Az „ügykezelés” azelnökségnél, az ügyosztályokon, vagy a tanácsülésen történt.A számvevőszéki tanácsülésen tárgyalták - a szervezet elvégzett feladataira vonatkozóan -az észrevételekre adott miniszteri válaszokat, a minisztertanács egyes határozatait, azárszámadást és azokat a jelentéseket, melyeket az országgyűlés elé terjesztettek. Itt történt „aszabályrendeletek és utasítások megbírálása”, vagyis mindazoknak a jogszabálytervezetekneka véleményezése, melyek „a számvitel és ellenőrzés egyszerűsítése vagy a pénz- ésértékkezelés javítása végett kibocsáttatnak”. A tanácsüléseken egyszemélyi döntés született(az elnök a „vélemények meghallgatása után személyes felelősségénél fogva… sajátmeggyőződése szerint mondja ki a határozatot”). Az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek,melyhez mellékelték „az elnök határozatától netalán eltérő külön véleményt” is.A számvevőszék feladatai végrehajtásához a kettős könyvvitel rendszere szerintifőkönyveket vezette. Pontosan nyilvántartotta az ingó és ingatlan állami vagyont, az20