doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

1. Az államháztartás információs rendszereAz információs rendszer minden esetben egy rendkívül összetett, komplex képződmény. Ebonyolult rendszer jellemzése érdekében olyan szempontok szükségesek, amelyekmegfelelően leírják felépítését, működését és az információkat felhasználó rendszerekregyakorolt hatásait. E szempontok kiválasztásához a rendszerelmélet nyújt segítséget.1.1. Az általános rendszerelmélet módszertana és indokoltságaAz általános rendszerelmélet 3 egy sajátos megközelítési módszer, amely bizonyosjelenségek interdiszciplináris eszközökkel történő jellemzését jelenti.A módszertan kidolgozója Ludwig von Bertalanffy. Értelmezése szerint „a rendszerlegáltalánosabb értelemben az egymással kölcsönhatásban álló elemek halmaza, akölcsönösségi viszonyban lévő részek együttese”. A rendszertulajdonságok közé tartozik asokváltozós kölcsönhatás, az egész megmaradása a részek egymásra hatásában.Értelmezésében a rendszer tulajdonságait nem kizárólag az elemek, hanem sokkal inkább aköztük lévő kapcsolatok határozzák meg. (Bertalanffy, 1951.)Bertalanffy alapgondolata, hogy a rendszerek működésének komplex megismerése arendszerelméleti gondolkodás alapján lehetséges. Segítségével több szempontú megközelítéslehetséges, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség általános leírása válik lehetővé.Továbbá a rendszer és környezetének kapcsolata is pontosítható.A rendszerelmélet fejlődését alapjaiban határozta meg Bertalanffy koncepciója. Az egyestudományterületek egyre inkább alkalmazták a rendszerelméletet. Elsőként Zadeh a mérnökiterületen, majd Parsons a szociológiában. Utóbbi álláspontja szerint a rendszer cselekvéseksorozatából áll. Véleménye szerint a társadalom rendszert, és az egyes funkcionálistevékenységszférák pedig társadalmi alrendszereket alkotnak, melyek egymással input-outputkapcsolódásokkal működtetik a társadalmi rendszert.Az 1970-es évek végétől kezdve dinamikus fejlődésen ment át a rendszerelmélet. ElsőkéntKuhn (1974.) elmélete fejlesztette tovább e módszertant. Alapgondolata, hogy ha ismerjük arendszer egy részét, mindez még nem jelenti azt, hogy ebből a tudásból képesek lennénk leírnia rendszer többi részét is. Egy információrészlet a teljes információhalmazhoz képest akárellentétes következtetésre is vezethet, és így téves következtetéseket vonunk le a teljesrendszerre nézve.Kuhn különböző szerepeket határoz meg a rendszeren belül, a detektorokat, a szelektorokatés ezek hatásait, amelyek a rendszer működését adják. A detektor azzal foglalkozik, hogy az3 A rendszerelmélet átfogó bemutatás adja Kindler József és Kiss István (1969.), Dr. Petrik Ervin és társai(1975.) illetve László Ervin (2001.) munkája.7