doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

11. táblázat: Az önkormányzati kötvénykibocsátások összértéke2005 és 2009 között.(Adatok milliárd forintban)2005 2006 2007 2008 2009*Kötvénykibocsátásösszértéke4,4 27,4 210,7 436,5 600*: Becsült érték.Forrás: Vigvári, 2009c, 719. o. alapján saját szerkesztés.A táblázatból jól látható, hogy jelentős dinamikával növekedett a kibocsátott kötvényekösszértéke. Kedvezőtlen módon a kötvényállomány túlnyomó része zártkörűen és valamelydevizában denomináltan kerül(t) kibocsátásra. A zártkörű kibocsátás során főként akibocsátást szervező bank jegyezte le a kötvényeket. Mindez abból a szempontbólkifogásolható, hogy a kötvény másodpiaci forgalma meglehetősen korlátozottá válik. Máspiaci szereplők nem feltétlenül vállalják át a visszafizetési kockázatot az adott befektetésiszolgáltatótól, lévén nem ismerik a kötvény mögött álló önkormányzat gazdasági helyzetét.A devizában való denominálás az árfolyamkockázat miatt érdemel említést. Azönkormányzatok jellemzően e területen sem kellően tudatosak, a kötvénykibocsátás „sikere”érdekében hajlandók külföldi pénznemben kibocsátási szerződést kötni. A forint helyett máspénznemben való származtatás esetén a befektetési szolgáltató növelheti jövedelmét, azárfolyamnyereség nála fog megjelenni. Ennek oka, hogy az önkormányzatok azárfolyamkockázat kezelésére nem helyeznek megfelelő hangsúlyt. Ezzel szemben a bankoknem hagynak nyitott pozíciókat, különböző fedezeti ügyletekkel biztosítják követelésükértékét. A helyzetet jól mutatja az, hogy az eddig az önkormányzatok által kibocsátottkötvények összértékének nagyjából 70%-a svájci frank alapú. (Vigvári, 2009c) Az utóbbiidőben e pénznem ugyanakkor veszített jelentőségéből, és egyre inkább euró és forint alapontörténik a kibocsátás.A hazai önkormányzati kötvénykibocsátás fontos jellemzője, hogy a futamidő hosszú távúés halasztott törlesztési formájú, azaz a törlesztés néhány év türelmi idő után esedékes. Ezönmagában nem jelent problémát, hiszen a kötvényből származó források helyi fejlesztéseketkell, hogy finanszírozzanak, amelyek megtérülése időt igényel.Azonban a gyakorlat mást mutat. Az önkormányzatok jellemzően kétféle célra használjákfel a pótlólagos forrásokat. Egyrészt a források kisebb része a korábban felvett likviditásihiteleket finanszírozza. Ebből a szempontból egyszerű időtáv váltás történik, a rövid lejáratú128